Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: Pest megye közegészségügye a statisztikák tükrében

Farkas Rozália (Ferenczy Múzeum, Szentendre) PEST MEGYE KÖZEGÉSZSÉGÜGYE A STATISZTIKÁK TÜKRÉBEN „A közegészségügy és annak joga a modern állami élet egyik legnagyobbszerű fejleménye. A tudomány világánál felismerték és rendszeres megfigyelés által bebizonyították, hogy a társas életben az egyesnek egészsége jómódon csak egyéni nyilvánulása az általános egészségi állapotnak és hogy oly szoros a kölcsönhatás az egészség tekintetében, hogy egyiknek egészsége a többiek egészségének mintegy feltételét képezi."

1 I. BEVEZETÉS Tanulmányunkat elsősorban forrásközlésnek szánjuk, közreadva a népmozgalmi felmérésekből azokat - a közegészségügy szempontjából is jól értékelhető - adatokat, melyek még egyáltalán nem, illetve csak részletekben jelentek meg.

2 Természetesen nem kerülhettük el, hogy rövid áttekintést adjunk a korszak-országos, illetve Pest megyei közegészségügyi helyzetéről is. E téren nem törekedtünk és nem is törekedhettünk teljességre, mert a múltnak ez a területe - legalábbis Pest megyei vonatkozásban - egyrészt még szinte teljesen feltáratlan, másrészt éppen azokban az adatokban hiányos, melyek átfogó képet adhatnának a közegészségügy egészéről. Az egészségügyi nyilvántartás leginkább a statisztikai adatokra támaszkodik, azok is eléggé szórványosak, hiszen elsősorban csak a népszámlálások alkalmával készültek és csak az adott évre vonatkozó felmérést tartalmazzák. Az adatok hiányával már a témával az adott korban foglalkozók is szemben találták magukat. Szántó József, aki elsőként tett közzé Magyarország orvosairól, gyógyszerészeiről készült összeírást 1882-ben, így ír munkája előszavában: „...amíg az ügyvédi, közigazgatási, törvénykezési és más néven előforduló hivatalos személyzetek naptárakban és egyéb kiadványokban széles ismertetést nyernek, addig a magyar orvosok stb. országos czimtárához a laicus közönség sehogy sem juthatott, mely körülmény közegészségügyi viszonyaink illustratiója gyanánt is egyik leghathatósabb érvelésül szolgálni ígérkezik."

3 Dr. Sághy Ferenc a magyar közegészségügyi közigazgatást elemezve

4 rámutat, hogy annak legfontosabb segédtudománya a statisztika és azt - Magyary Zoltánt idézve - mindjárt minősíti is: „...a közigazgatási statisztikából megtudjuk ugyan, hogy hány házinyúl van Magyarországon, de már azt hiába keressük, hogy hány egyén áll gondnokság alatt". Ez a megállapítás természetesen csak részben igaz, hiszen leginkább mégiscsak a statisztikai adatok adnak lehetőséget a kutató számára egy-egy korszak közegészségügyi helyzetének feltárására. Tanulmányunkban legnagyobbrészt a Központi Statisztikai Hivatal Levéltárában található „A népmozgalom főeredményei az 1900-1910 és az 191 l-l 920-as évekre" Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére vonatkozó anyagára támaszkodtunk, melyből - az általunk legfontosabbnak ítélt adatsorokat községenkénti bontásban tanulmányunk végén közreadjuk.

5 351