Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

Ez már túlment Hegedűs Pál tervein, ezért Vácott panaszt emelt a megalakult direktóriummal kapcsolatban. Ekkor ő kapta a megbízást a direktórium megalakítására. Ezt meg is tette, de nem lett tagja az új testületnek sem a tanító. Megmaradt tanítónak, szellemi irányítónak. Arra is gon­dolnia kellett Hegedűs tanítpnak, hogy vasárnaponta ő prédikált a vácegresi templomban, ő te­mette el a halottakat és keresztelte meg a gyerekeket, hétköznap pedig az iskolában a tanítás sok idejét lekötötte. A direktóriumban szimbolikus feladatot vállalt: mint a falu tekintélyes tanítója, aki közelről is­merte a faluja életét, reggelente eligazította az őrséget, kezelte a falu pénzét és lebonyolította a levelezést. Egyházias magatartása miatt mint árulót panaszolták be ellenfelei Vácott. Onnan hamarosan kiszállt egy tíz tagú bizottság Vácegresre. A bizottság megállapítása tipikusan a korra jellemző volt: ez egy proletár iskola - mutattak rá az iskolára. Ők gondoskodnak arról is, hogy itt egy proletár tanító tanítson! Ez akkor súlyos ítélet volt. így akarta a direktórium Hegedűs Pált mint értelmes embert, eltá­volítani az útból. így gondolták, hogy a tanító eltávolítása szabad kezet eredményez a falu életé­nek irányításában. Erre azonban már nem kerülhetett sor. Nem gondolták, milyen rövid az idő! Hamarabb bukott el a diktatúra, mint hogy ez a terv megvalósulhatott. Ez történt tehát Vácegresen 1919 tavaszán és nyarán. Jött az ősz, amikor az evangélikus iskolá­ban is megkezdődött a tanítás, a domonyi lelkész asztalán pedig ott volt az 5 kérdés, várva a megválaszolást. Szilárd János megírta az igazságot. Ennek ellenére úgy értékelte az egyházi bíró­ság, hogy az Egyházi Alkotmány 324. §. a,b,c és к pontjai alapján elrendelik a törvényszéki eljá­rást Hegedűs Pál ellen is. Az adatközlésben nem volt ugyan semmi súlyos vád, mégis Szilárd János még ezt a jelentést is visszavonta. Végképp nem akarta, hogy Hegedűs Pálnak bármi baja is essék, hiszen nem szolgált erre rá. A bíróság is érezte, hogy ez az ügy nem tartozik a súlyos ügyek közé. Összevonva tárgyalta Podani Lajos és Hlinák Jánosné dolgaival. Az ügyész dr. Kralovszky László, a bíró pedig Geduly Lajos volt, akit azonban betegségére való tekintettel Blatniczky Pál váltott fel. Végül a tárgyalá­son a bíró Kruttschnitt Antal lett. Amikor a bíróság összeült, már kézben volt a kihallgatási jegyzőkönyv, mely arról tanúsko­dott, hogy Hegedűs Pál semmi olyan tevékenységet nem folytatott a kérdéses időben, ami ártott volna az egyháznak és a tanítói hivatalnak. 1920. március 15-én tartották a tárgyalást. A megszü­letett ítélet megszüntetett mindenféle további eljárást, mert nem talált a bíróság az ügy elemzése­kor elítélendő cselekményt. Az ítélet indoklásában négy vácegresi presbiter vallomására hivatkozott. Dudás Mihály, Dudás János, Krácser Pál és Hányik András azt igazolta ugyanis, hogy tanítójuk a „munkás és katonata­nácsi tagságot kénytelen volt elfogadni, mert ha visszautasítja, a népbiztosi rendelet értelmében elzárással büntették volna meg" - olvassuk az indoklásban. A továbbiakban pedig ez áll: „neki köszönhető, hogy a községben magánvagyon elidegenítés és letartóztatás nem történt... vallás ellenes tanokat nem hirdetett. Vallási kötelezettségének mindig, még a legnagyobb terror idején is megfelelt" - vallották a presbiterek. Ehhez a kiálláshoz természetesen az is kellett, hogy a falu ragaszkodjék tanítójához. Ha nem ked­velték volna Hegedűs Pált Vácegresen, itt lett volna a kedvező alkalom, hogy megszabaduljanak tőle. De nem így tettek. Megvédték, mert az igazság ezt kívánta az egyházközség presbitereitől is. Hlinák Jánosné Tscheik Karolina.fegyelmi ügye is arra volt alkalom, hogy a diktatúra sokszínű formája bontakozzék ki előttünk. Mayer Pál ikladi lelkész 1919- szeptember 30-án válaszolt a fel­tett és ismertetett 5 kérdésre. Tudomása volt a lelkésznek arról, hogy a tanítónő 1919. március 13. óta tagja volt a Magyar Tanítók Országos Szakszervezetének. De a kommunista világban kü­lön megbízást nem vállalt. Részt vett ugyan átképző tanfolyamon. Az is igaz, hogy erre egyházi engedély nem volt. Az iskolai szervezetben azonban külön megbízatást nem vállalt. Amire a fe­129

Next

/
Oldalképek
Tartalom