Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története
gyelmi ügye építhető volt, az az 5. kérdésre adott válaszban található meg. A jelentés így szól: az iskola hagyományos jellemével szemben tanúsított magatartása nem volt megfelelő a tanítónőnek. Beszüntette az iskolában a hitoktatást, elnémította az imádkozást, s fegyelmezése közben Krisztus nevét káromolta. Mielőtt a fegyelmi tárgyalás megkezdődött, kihallgatták a tanítónőt. Vallomását jegyzőkönyvbe vették. Ebben kijelentette Hlinákné, hogy 1919. április 23-án kénytelen volt befejezni az iskolában a hitoktatást, mert Akácsos András aszódi tanár megfenyegette. Azt ígérte, ha tovább hitoktat, akkor az állásából felfüggeszti és illetményének kifizetését beszünteti. A nagyobb gyerekeket ennek ellenére arra kérte, hogy továbbra is imádkozzanak csendben, az I— II. osztályos gyermekek azonban továbbra is hangosan imádkoztak. Meghallgatták a lelkészt is. Mayer Pál úgy vélekedett, hogy a tanítónőnek ez a magatartása behódolásnak minősíthető és azonos a támogatással. A tanítónő terrort emlegetett ugyan, de a lelkész kijelentette, hogy a kommün alatt Ikladon senkinek még a haja szála sem görbült meg. így ez a védekezés nem helytálló. A tanítónő részt vett egy átképző tanfolyamon is, ezzel ő erkölcsileg a diktatúra szekérét tolta. 1920. március 15-én tárgyalta ügyét a Pest megyei egyházi törvényszék. ítéletében beszüntette az eljárást. A perköltség megfizetésére Mayer lelkészt kötelezte. Ez 200 korona illetéket jelentett. Mayer lelkész megfellebbezte az ítéletet, később azonban meggondolta magát. Levelet írt a főespereshez. Ebben visszavonta a fellebbezését. A 200 koronát pedig kifizette. A törvényszék döntését az ikladi jegyző és a bíró írásbeli igazolása is segítette. Ók ugyanis azt igazolták hivatalosan, hogy a tanítónő nem volt sohasem a kommunizmus híve. Podani Lajos irsai tanító ellen pedig Magócs Károly helyettes lelkész jelentése alapján indítottak fegyelmi eljárást. A lelkésznek a kérdésekre adott válaszai igen szűkszavúak voltak. Ez érthető abból, hogy frissen került a gyülekezetbe, így érdeklődése révén tudott választ adni a feltett kérdésekre. Podani Lajossal kapcsolatban leírta, hogy 1919- március 10. óta tagja volt a Tanítók Szakszervezetének, de a kommün alatt nem vállalt külön megbízást és tanfolyamon sem vett részt. Tagja volt ugyan a helyi művelődési bizottságnak. Egyetlen bűnéül említették egy nyilvános népgyűlésen szónokként való fellépését. De Podani tanító beszédét többen is meghallgatták, akik szerint azonban ez a beszéd semmiféle konkrétumot nem tartalmazott, csupán általánosságokban mozgott. A beszéd elhangzása után azonban ezért a megnyilatkozásért az iskolaszék a rosszallását fejezte ki. A tárgyalás előtti kihallgatásokon két tanítótársa azt állította, hogy a kommün alatt semmit sem csinált tanítótársuk. Kartalik János és Vereszky Pál elmondta, nem történt olyan, mely miatt el kellene marasztalni Podani Lajost. Még a lelkész is ezen az állásponton maradt. Podani 1911-től tanított Irsán. Itt kezdte tanítói pályáját. Felmentette ugyan a bíróság, mégis 1920. március 15. után nem tudott megnyugodni Irsán. Elpályázott az adódó első alkalommal. 1921-ben Vácbottyán lévitatanítója lett. A tanítóperek közül kiemelkedett a péteri tanító, Horcsák Lajos ügye. Míg a megvádolt tanítók mindegyikének sikerült Pest megye egyházközségeiben tisztázni magát, hogy a kommün idején nem tettek elítélni való tetteket, addig Horcsák tanító egyre jobban belesüllyedt peres ügye mélységeibe. Míg a többi tanító mellett ott álltak az egyházközség presbiterei, a községek vezetői és a szülők is, hogy mentőtanuk legyenek, addig Horcsák tanító csak jogi személyeket vonultatott fel a maga mentségére és mentésére, de Péteriből senkit nem tudott felsorakoztatni a maga védelmére. A perek sorozatának elindítója itt is a már többször említett 5 kérdés és az arra adott lelkészi válasz volt. Csaba Gyula lelkész jelentésében Horcsák Lajos viselt dolgait úgy minősítette, hogy a tanító szereplése a kommunista mozgalomban az egyház és a vallásellenes irányzatnak a romboló munkáját elősegítette. Ilyen mondatot egyetlen lelkész sem fogalmazott meg a tanítóról, csak itt. Ez is jelzi, hogy itt mélyben húzódó erők vannak, melyek az egész ügyet irányítják. Nézzük pontról pontra a kérdéseket és a lelkész válaszait: 130
