Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
fel. 2 A ma is eredeti pompájában megtekinthető mû a magyar későbarokk festészet egyik jelentős, meghatározó alkotása. I. Sándor vonala két fiú leszármazottján ment tovább: II. Sándor báró (1758-1830) a Podmaniczky-család többi férfitagjához hasonlóan alapos műveltséget szerzett, 1784-től Göttinga egyetemét látogatta, majd 1786-tól nagy németországi tanulmányútra ment barátjával, Berzeviczy Gergellyel. A felvilágosodás híve, 1787-ben, Párizsban, a „Reunion des Etrangers" páholyban tartott beszédében (nyomtatásban is megjelent!) a szabadkőművességet a testvéri szeretet, türelem, igazság, az egészséges ész előmozdítójaként ünnepelte. 63 Ő az, aki gróf Wartensleben Klárával kötött házassága után az U-alakú ősi kastélyhoz csatlakoztatva egy új kastélyt épített („zöld kastély"). Nemcsak a kastély, de a szellem is új, ami beköltözött az ősi fészekbe. Az elődök puritánabb és takarékosabb életvitelét a nagyúri stílus váltotta fel. Gyermekei közül Lajos bárót (1803-1873) kell megemlíteni, aki kiváló zenész volt, több műve nyomtatásban is megjelent. Apja nagyúri életmódját folytatta, ám gazdának rossznak bizonyult, ezért aztán 1851-ben csődbe jutott, ezzel mintegy jelezve a család anyagi romlásának kezdetét. A főúri életmódot és költekezést már nem fedezték a mégoly tekintélyes birtokok sem. Podmaniczky I. Sándor báró tizennegyedik gyermeke Károly báró (1772-1838), aki szintén iskolázott, művelt ember volt. Bányamérnöki diplomát szerzett, külföldi egyetemeken tanult, a felvilágosodás elkötelezett híve. A német fejedelemségekben a kor számos kiválóságával, így pl. Novalissal is szoros kapcsolatba került. Mint szabadkőműves és szabadgondolkodó a Martinovics-féle mozgalomhoz is közel állt. Rövid, első, gyermektelen házassága után 1812-ben újból megnősült, Szászország miniszterének a leányát, Nostitz Elizát vette feleségül, hét gyermekük született. Atyjáról, annak felvilágosult, toleráns gondolkozásáról és életviteléről így írt fia, Frigyes báró, Naplótöredékek с művében: „Atyám a műveltség, az okszerű ipar fejlesztése és emelése érdekében az izraelitáknak s német iparosoknak Aszódon való letelepülését tőle telhetőleg előmozdította, miáltal nemcsak magának Aszód mezővárosának, de vidékének is nagy hasznára volt. Akkoron még nem bírván oly nagy számú s veszélyes kapatos proletariátussal mint most, híre sem volt még az antiszemitizmusnak, s a házi zsidó vagy zsidónő mintegy a családhoz tartozónak tekintetett; a zsidó lakodalmak pedig nagy örömünkre mindenkor az aszódi kastély páratlan szépségű s tágasságú, 32 öl hosszú nyílt erkélyén folytak le anélkül, hogy bárki is legtávolabbról megütközött volna e patriarchális szokáson." 64 Károly bárónak elsőszülötte Júlia (1813-1893), akinek a nálánál jóval idősebb, kiváló író és politikus Jósika Miklóssal kialakult romantikus szerelme, házassága és az emigrációban is sírig kitartó hűsége regényírókat ihletett meg. Frigyes báró (1824-1907) a legismertebb Podmaniczky. Nemcsak azért, mert Krúdy Gyula egyik regényének legendás hőse, hanem azért, mert Báró Podmaniczky Frigyes 171
