Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

g) nyelvtan A szabályos beszéd fontos építőeleme a nyelvtan. A fentebbi tárgyakra épül. Német és szlovák nyelvű népiskolák számára ajánlotta a szabályzat a magyar nyelv tanítását is, mint második élő nyelvet. A magyar nyelvű iskolákban azonban fontos, ha a gyakoribb érintkezés nyelvét is tanítják, akár szlovák, akár német legyen az. h) a szám- és mértanbani oktatás Ebben a tárgykörben fontos a számok nagyságának ismerete. Ezt azonban fokozatosan lehet elérni a tanulókkal. Minél több gyakorlás, annál eredményesebb a tanítás. A négy alapművelet megtanítása elengedhetetlen igény. Ismerni kell az egyszerű törteket is és az azokkal való műveleteket. Külön hangsúlyt kapott az egyszeregy nélkülözhetetlensége a számtanban és a mértanban. i) az ének tanítása Az ének ismerete az ízlést nemesíti. Ébreszti a vallásos érzelmet is. Lelkesítheti a tanulókat a haza és a nemzetiség iránti szeretetre is. Arra kell azonban ügyelni, hogy a megtanított énekek erkölcsi tartalmúak vagy egyháziasak legyenek, k) hon- és világismeret Elsősorban a haza földrajzát és történelmét kell megismerni a tanulóknak. Szemléltetésre jó faliképekre van szükség. A tanító a történelem tanításakor összpontosítson a nevezetes történelmi eseményekre és emelje ki a történelem nagy alakjait. 1) természetismeret Ez a tantárgy a természettel, a természeti erők és tünemények megismertetésével foglalkozzék. /1. Csendes foglalkozás Az összevont iskolában, amíg a tanító egy másik osztállyal foglalkozik, addig a többi osztály csendben végzi a rábízott feladatot. Ez a feladat lehet: számtani példák megoldása, szépírás, iránygyakorlat. 12. Tanítványsegédek Érdemes azokat a tanulókat, akik tehetségesek és szorgalmasan végzik a munkájukat az iskolában, azzal megbízni, hogy másokat segítsenek a tanulásban. Ezt alkalmazni lehet a szorgalmasok kitüntetésére, de arra is jő, hogy a tanulók gyakorolják a szeretet kötelességeit egymás iránt, elsősorban a gyengébb tanulótársaik segítésére. 13- Iskolai rendtartás Ez szabályozza az iskolában kialakítandó rend részleteit. Tanácsot ad az ültetés rendjére: javasolja, hogy a tanító az ültetéskor ültesse külön a fiúkat a lányoktól, másrészt a gyengébb tanulókat a tanítóhoz közelebb, és hátul a legnagyobbak üljenek. - Lehetőséget lát azonban arra is, hogy a tanulók érdem szerint üljenek. Előírja a rendtartás azt is, hogy minden tanulónak legyen palatáblája, álljon rendelkezésére a szükséges írószer és az olvasókönyvük mindig legyen kéznél. A tintáról a tanító gondoskodjék. Érdekes tanácsa a rendtartásnak az, hogy a tanító „magát, úgy növendékeit is készítse elő a munkához buzgó ima által".

76 Az iskolában az órákat kezdjék rövid énekkel és zárják imádsággal. 14. Az iskolai nevelés Ebben a fejezetben a szabályzat részletesen kitért a fegyelmezés eszközeire és módszerére. A tanító feladata: az intés, oktatás és szoktatás! A nevelés célja: az engedelmesség. Ez azonban nem azonos a szolgai meghunyászkodással. Az engedelmesség csendes magaviselet, rend, tisztaság és illedelem. A tanító a tanítványok példája! Ezért a tanító „mind az iskolában, mind azon kívül, mind házi, mind nyilvános életében kerüljön mindent a legnagyobb gonddal, amibe mások, főképp a gondviselése alá bízott kisdedek megbotránkozhatnának".

77 Tartson az iskolában szigorú rendet, de magatartásával segítse elő, hogy a tanulók ne kényszerből, hanem szeretetből engedelmeskedjenek tanítójuknak! 88