Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története
15. Л jutalom és a büntetés A leglényegesebb tanítói feladat jutalmazni és büntetni! Meg kell találnia a tanítónak azt a helyes egyensúlyt, hogy a tanulók a kötelességüket sohasem jutalomért tegyék! Ugyanakkor a rosszat ne azért kerüljék, mert azért büntetés jár és ettől félnek. A kötelességérzet kialakítása'a nevelési cél, mert így van értelme az elvégzett munkának. A jutalmazás ugyanis a hiúságot, a dicsőségvágyat, az elbizakodottságot eredményezheti a tanulókban. „A tanítónak nincs egyebe szereteténél, mivel növendékeit jutalmazza". 78 Természetesen a büntetésre is van felhatalmazása a tanítónak. Ezt csak akkor célszerű igénybe venni, ha más megoldás nincs. A büntetést azonban úgy kellene végrehajtani, hogy a büntetés alatt soha ne mutasson a tanító indulatosságot. Fejezze ki a magatartása inkább a szánalmat. „Általában azon legyen a tanító, hogy minél ritkábban kelljen büntetnie... inkább előzze meg azt, ahol teheti... mert amely tanító sokat büntet, az rendszerint maga büntetésre méltó" - állapította meg igen bölcsen a szabályzat. 79 16. A felügyelet A népiskola felügyeletét az iskolatanácsra bízta a szabályzat, melynek elnöke az esperes. Ez a tanács küld iskolalátogatókat a népiskolákba, akik az iskolai munkát nyilvános vizsga alkalmával tekintik meg. Az iskolatanács feladata lett a tanítók bizonyítványának megvizsgálása - erre rendszerint az új tanító megválasztása előtt nyílt alkalom. A tanrendszer előírása és a kézikönyvek kijelölése is a tanács feladatkörébe tartozott. A vizsgák időpontját és a szünidő tartamát is megállapította. Az új tanító a tanítói állást az iskolatanács tudtával fogadhatta el. Az iskola közvetlen felettese a helybeli lelkész és a felügyelő. Nemcsak joguk, hanem kötelességük is rendszeresen figyelemmel kísérni az iskola életét, s látogatásukkal közvetlenül is részt venni az iskola irányításában, felügyeletében. A szabályzat arra kérte a tanítókat, hogy az iskolába látogató lelkésszel és felügyelővel viselkedjenek tisztelettel. A lelkésznek pedig külön a lelkére bízta, hogy a tanító működését segítse, ha szükséges, védje meg a tanítót a vádakkal szemben és szükség esetén helyettesítse a tanítót a tanításban. A szabályzathoz csatolt Függelék tanácsot adott a tanítóknak, hogy az egyes tantárgyakat osztályok szerint miként oszthatják el. így ez a tervezet, ajánlat támpontot nyújt arra is, hogy egyegy osztály fejlődését nyomon lehessen követni a tanév folyamán is. Az I. osztály tantárgyai a) nézet- és beszédbeni gyakorlatok Közvetlen szemléltethető tárgyak, mint például az iskola, az iskolai taneszközök, az emberi test egyes részei, a ruházat, a ház és annak részei, a bútorzat, a háziállatok, a kert, a család és ehhez hasonlóak. Hetenként kezdetben 6 órát, utóbb 4 órát lehet erre fordítani az órarendben. b) a vallás Válogatott bibliai történetek egyszerű elbeszélése hetenként 2 órában. c) anyanyelv Egyes hangok megismertetése, azoknak szótagokká és egytagú szavakká összekapcsolása. Könnyű olvasmányok olvasása. Hangzók és mássalhangzók, fő- és mellékszavak kikeresése és ezek ragozása. Olvasási jegyek megismertetése. Hetenként kezdetben 4, utóbb 6 órát kell az órarendbe beépíteni. d) szépírás Egyes alapvonalak, utóbb egyes betűk, szótagok írása, az egyszerű mondatig. Erre hetente 4 órát kell fordítani. e) számtan A számtantanítás első és második fokozata, számolás 1-20-ig, melyre heti 4 óra áll rendelkezésre. 89
