Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története
A szabályzat ezek után a népiskolai oktatás nélkülözhetetlen tantárgyait sorolta fel, amelyből egy sem maradhat ki az oktatási tervből: - nézet- és beszédbeni gyakorlatok, - olvasás, írás, helyesírás a nyelvtan szabályainak megismertetésével, valamint fogalmazás, s mindez anyanyelven történik, - egy másik élő nyelv, ahol erre szükség van, - számtan, - főképpen a fejbeli számolás, - mértan - ebből a tárgyból annyit kell megtanítani, amennyit a gyakorlati élet igényel, s egy közembernek szükséges, - hon- és világismeret - tehát a földrajz és a történelem, - természetismeret - természetrajz és természettan, - a Szentírás ismerete - jártasság a bibliai történetekben, a káté ismerete, - az egyház - de főképpen a reformáció története, - ének - különös tekintettel az egyházi énekre. 9. Órarend A tanórákat órarendbe kell sorolni. A tanítónak úgy kell az órarendet összeállítani, hogy heti 30 órával számol. Az egyes tárgyakból az alábbiak szerint kellett az órarendet összeállítani: 6 óra vallástan 12 óra anyanyelvi oktatás 4 óra számtan 2 óra éneklés 6 óra hon- és világismeret, természetismeret. 10. Az egyes tantárgyak Az „Egyes tantárgyak terjedelme s azok előadása" című fejezetben részletesen leírta a szabályzat az egyes tantárgyakat és azt, hogy azok tanításakor mit kell megvalósítania a tanítónak: a) nézet- és beszédbeni gyakorlás. Ezzel a tárggyal kell a figyelmet megalapozni, a tanulók értelmét kifejteni. A tartalmas gondolkodásra lehet ezzel szoktatni. Ezen a tantárgyon belül nyílik alkalom a beszédbeni jártasságra elsegíteni a tanulókat. b) a keresztény vallástani oktatás Aki vallást tanít az iskolában, azt arra kéri a szabályzat, hogy a tanítványait jó példaadással segítse a vallásosságra. A tananyag: bibliai történetek, Luther Kiskátéja, az anyaszentegyház története. c) olvasás tanítása Azt ajánlotta a szabályzat, hogy a tanítók a régi szótagoltató olvasástanítási módszer helyett a sokkal célszerűbb hangoztató módszert kövessék. így azonnal össze tudják kötni az olvasást az írás megtanításával. Felhívta a tanítók figyelmét arra is, hogy kezdettől ügyeljen a tanító arra, hogy a tanulók tisztán és értelmesen ejtsenek ki minden hangot, minden szót! d) az írás tanítása A szabályszerű és gyors írást a tanulók elővonalazás nélküli táblán tanulják. Legyen azonban a tanító figyelemmel a gyermekek íróeszközeire: vajon azok alkalmasak-e ennek a célkitűzésnek a megvalósítására? e) a helyesírás tanítása Abban az esetben, ha a tanulók helyesen ejtik ki a szavakat, akkor a tanító megvetette alapját a helyesírásnak is - a szabályzat szerint. 0 írásgyakorlatok Azt kell célként kitűzni, hogy a tanulók képessé váljanak arra: gondolataikat értelmesen le tudják írni. Kívánatos lenne eljutni addig, hogy ügyiratot is meg tudjanak fogalmazni a tanulók. 87
