Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

még akkor sem helyezte II. József hatályon kívül a Ratiót, amikor annak több pontján módosított. Az alap megmaradt, csak a részei változtak. Sőt, a Norma Regia (Királyi Szabályrendelet) 1781. május 16-án a Ratio érvényét Erdélyre is kiterjesztette. A protestánsokkal folytatott tárgyalásokon a király békés megegyezésre törekedve az 1781. őszi türelmi rendelet 12. pontjában olyan új tanulmányi rendszer kidolgozását látta szükségesnek, amelyet a protestáns iskolákra a vallás sérelme nélkül ki lehet terjeszteni. Ebben a bizottságban vett részt 1782-ben Benczúr József, br. Prónay Gábor és Tessedik Sámuel is. 1784-ben kapta meg a király a protestáns egyházak észrevételét oktatáspolitikájával kapcsolatban - ez is jelzi II. József türelmét. Ebben az állásfoglalásban az evangélikus képviselők is annak adtak hangot, hogy az egyöntetű tanrend nem felel meg a hagyománynak, és egyes tankönyvek protestánsellenes kitételeit is kifogásolták. Ellenállásba ütközött II. József nyelvrendelete is. 1784. április 26-án kelt királyi rendelet az ország hivatalos addigi latin nyelvét a némettel cserélte fel. A magyar kancellária már május 8-án tiltakozott. Ezt azzal indokolták, hogy a közügyéket intéző nemesség túlnyomó része magyarul beszél. A nyelvréndeletet egyenesen a magyar nyelv háttérbe szorításának tudták be. II. József ragaszkodott a rendeletéhez, de kifejezésre juttatta, hogy rendelete nem a magyar vagy más nyelv ellen irányul. Őt tisztán állami, politikai és hasznossági meggondolások vezették erre. Nem lehetett tisztában a király a nyelvrendelet emberi méltóságot sértő következményeivel, hiszen a 18. század számára nem volt kérdés a nyelv! Ez inkább a 19- század első felének lesz a nagy kérdése, amikor a magyar nyelv bevezetésére került sor. A nyelvrendelet az iskolákban annyiban jelentkezett; hogy a tanítók nem mindegyike tudott németül, vagy nem is akart tudni németül. Ezeket nem lehetett elbocsátani, mert nem volt, aki a helyükre kerüljön. Az 1784. augusztus 2-án kelt intézkedés szerint a népiskolákban már a következő évben be kell vezetni a németet. Ezt a rendelkezést általában nem vették áldomásul a népiskolákban. Gyakorlatilag megmaradtak az anyanyelvi oktatás mellett. II. József 1786 nyarán magyarországi körúton volt és tapasztalatait egy újabb nyomatékos figyelmeztetésben fogalmazta meg 1786. október 3-án, mely szerint a hittan kivételével a népiskolákban németül kell tanulni, mert középiskolába 1788-től kezdődően csak némettudással lehet jelentkezni. Az evangélikus iskolákra Pest megyében is inkább a Türelmi Rendeletet és annak következményeit érdemes vizsgálat alá vennünk. Az első jelentős engedmény az volt, hogy olyan helyen is alakulhat egyházközség, ahol eddig az 1681-es törvény értelmében nem volt lehetséges. A nem artikuláris helyeken is, ahol legalább 100 család élt, oratóriumot tarthattak fenn, melyhez telket a földesúrnak kellett biztosítani. Ott lelkészt, tanítót alkalmazhattak azzal a feltétellel, hogy a hívek anyagi ereje az adófizetés veszélyeztetése nélkül hordozza ezt a terhet. Építhetnek imaházat, de torony, harang és utcára nyíló bejárat nélkül. Ez a rendelkezés 1785-re tovább enyhült. Ez a jozefinizmus továbbfejlesztésének az eredménye lehetett. A 100 helyett már elég volt 50 család, hogy egyházközséget szervezhessenek és a szükséges személyeket alkalmazhassák, az épületeket létrehozhassák. 1786-ra még tovább enyhült ez azzal az intézkedéssel, hogy megengedte a király a torony és a harang építését, majd 1788-ban az utcára nyíló templomajtót is. A Türelmi Rendelet engedményei alapján jött létre egyházközség, alkalmazhattak lelkészt és tanítót Tápiószentmártonban (1782), Csornádon (1783), Gyónón (1783), Péteriben (1782). Tanítót alkalmazhattak mint leány gyülekezetek: Vácbottyán (1783), Penc (1787), Erdőkürt (1786), Nagytarcsa (1782 után), Mende (1782). De Cegléd hiába nyújtotta be kérelmét több ízben is, 1787-től folyamatosan elutasították a gyülekezetalapítás lehetőségét. Külön kérdéskör a közös iskolákra vonatkozó királyi rendelkezés végrehajtása 1790 táján Pest megyében. A közös iskolák alapításának reformterve 1785. augusztus 26-án született meg, amikor elfogadták Van Sweiten népiskolai reformtervét, mely tartalmazta a vegyes vallású helysé38