Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

sertést, sem libákat, sem kacsát, sem csirkét, sem egyéb ezekhez hasonló állatot nem tarthat" a tanító. A tanteremben ugyanis az oktatás kellékeit kell tárolni: könyveket, iratokat, tintát. Ezeket azonban a tanító lelkiismeretesen őrizze és úgy gazdálkodjék ezekkel, mint aki tudja, hogy ezek az egyházközségnek drága pénzébe kerültek! Külön mondattal utal a Szabályzat a tanító és az iskolásgyerekek kapcsolatára, amikor utasítást ad arról, hogy a tanítványokat saját munkájára nem foghatja be a tanító! Még koldust sem alkal­mazhat saját háziszolgájaként. Az iskolában rábízott pénzekkel pedig pontosan el kell számolnia. Az egyik legnehezebb kérdés az iskolai fegyelmezés volt. A tanító feladata ez is, hiszen a ne­veléssel együtt jár a fegyelmezés. Szükségessé teszi ezt az, hogy az iskolai oktatásban nem en­gedhető meg semmiféle lazaság. A tanulás érdekében az elsőrendű feladat a fegyelem. A „mélyre ható" veréstől - ez nyilván alapos helybenhagyást jelentett - tartózkodjék a tanító még akkor is, ha a tettét elkövető gonoszságból cselekedett. Olyan büntetést válasszon a nevelő, ami tanulságul szolgál a többieknek is. Az elrettentés ugyanis nem nevelési cél. A jól fegyelmező ta­nító eredményes munkát végez az oktatásban is. A tanító az egyházközséggel a díjlevélen keresztül került kapcsolatba. A legfontosabb kapcso­ló elem azonban a kántori munka volt. Ez nemcsak az istentiszteleteken végzett kántori szolgá­latot jelentette, hanem a lelkész helyettese is volt a tanító a könyörgéseken (vecsernyék), amikor mint kántor vezette az imádkozást. A temetési szolgálatok a családokhoz vitték közel a tanítót. Gyakran azzal fejezték ki megbecsülésüket a családok a kántortanító iránt, hogy a lakodalmak­ban násznagynak (tanú) hívták meg. Azok az egyházi énekek pedig, amelyekre a gyerekeket megtanította, sokáig emlékezetessé tették nevét az egyházközségben. A magánéletét sem szabályozták külön. De annyit megállapított a Szabályzat, hogy legyen meghatározója annak: egyházi iskolában, evangélikus iskolában tanít! Ez szabadságot is, korlátot is jelentett egyben. Szabadsága a kapott megbecsülésből állt, korlátai pedig a falu közösségében elfoglalt helyzetéből eredt. Nem tartották ugyanis elegendőnek, ha az iskolában rendben elvégzi a munkáját. A tanítót élen járónak becsülték a faluban, tehát példás életet otthon is elvártak tőle. Ezért szólt ilyen keményen a Szabályzat, hogy a rábízott tanulókat azonnal elveszik a tanítótól, amennyiben bebizonyosodik lelkiismeretlen életvitele, vagy rendezetlen családi élete (például nem a saját feleségével él). Ez annyit jelentett, hogy el kell hagynia az iskolát. Ugyanígy a része­ges, nyughatatlan, verekedő tanító sem az iskola, sem a templom díszeként cselekszik. S mint aki kárára van a közösségnek, „tévelygése botránkozást okoz, ezért a szolgálatból az egyházközség vezetői kötelesek elmozdítani" - rendelkezik ellentmondást nem tűrően a Szabályzat. Sajnos, a felsorolt okok nem légből kapottak voltak. Ezért kellett ilyen keményen megfogal­mazni az esetleges büntetéseket. így is kifejezésre jutott, milyen féltőn vigyáztak az egyházköz­ségek iskolájukra. A TÜRELMI RENDELET HATÁSA AZ EVANGÉLIKUS NÉPISKOLÁBAN Mária Terézia királynő korában meghozott, a népoktatás fejlesztését elősegítő rendelkezések továbbfejlesztése II. József korába nyúlik át. Még következetesebben, még céltudatosabban je­lent meg az oktatáspolitikában a felvilágosodás szelleme. Az iskoláktól azt várta el ez a szellemiség, hogy a nép minél szélesebb rétege érje el a jobb termelő munkához szükséges műveltség minimumát. Az írás, olvasás és számolás elemeire ezért esett oly nagy hangsúly a népiskolai programokban. II. József királynak a felvilágosodás szellemében tett intézkedései hol tetszésre, hol ellenállás­ra találtak az országban. A király intézkedései kezdetben nem jeleztek semmiféle változást a megelőző korhoz képest. 1781. április 27-én megerősítette a Ratio Educationist. Az igazsághoz tartozik, hogy forma szerint 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom