Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
A XX. század első évtizedének történései közül a legjellemzőbbeket emeljük ki. Ebben az időben valósult meg a tantestület szaktanári ellátottsága. Az iskolában hosszú évekig munkálkodott két kiváló tanár, Dévény és Zuberecz, akik végül is nem szerezték meg a tanári oklevelet, viszonylag fiatalon és szinte egyidőben hunytak el. Utódaik közül már Dr. Osváth diplomás, Dr. Gréb pedig egy év alatt megszerezte a tanári oklevelét. Ettől kezdve a kinevezett tanárok csak diplomások lehettek, az ezzel nem rendelkezőket csak helyettesként és csak rövid időre alkalmazták. A testnevelés tanítását 1909-től szintén okleveles torna tanító látta el. Itt jegyezzük meg, hogy az algimnázium történetében Miklóssy János (a csővári pap, a latin iskola egykori tanárának a fia) az egyetlen szakvégzett, aki testnevelést tanított. Ekkor már a magyar felsőoktatás is „ontotta" a szakképzett pedagógusokat, ugyanakkor az aszódi algimnázium tanári állása sem volt megvetendő (hiszen az országosan alkalmazott fizetést biztosították itt is), hanem - tekintve a főváros közelségét - nagyon is keresett. így pl. 1906-ban, a már jelzett két üres tanári állásra a GB 14 (!) jelentkező közül választhatta ki (és a későbbiek tanúsága szerint jól választotta!) Dr. Osváthot és Dr. Grébet. 324 A tanárok országos önszerveződésének a jele a középiskolai tanáregyesület létrehozása, amelynek már a múlt században több aszódi tanár is tagja volt. 1905-ben a tantestület kérte a GB-ot, hogy indítsák meg az eljárást az aszódi tanároknak a tanári nyugdíjintézetbeni felvételére, amelynek fő anyagi terheit az iskolafenntartó biztosítsa. 325 Az ügy 1907-ig elhúzódott, ám a kérés sikerrel járt, mert előbb Szabót, majd Bollát és Strompfot is felvették a nyugdíjintézetbe. Jellemző az iskola anyagi helyzetére, hogy Bolla igazgató tizenkét éves igazgatósága alatt csak az utolsó két évben kapott igazgatói pótlékot. Jelentős többletmunkáját csupán órakedvezménnyel honorálták. Első ízben történt olyan igazgatóváltás, amelynek során jelentős ellentét alakult ki a tantestület és a GB, sőt ez utóbbi testületen belül is. Bolla második hatéves ciklusa 1908-ban járt le, amikor is a tantestület Szabó Lajost javasolta igazgatónak. A GB-on belül azonban megoszlott a vélemény. Az egyházi elnök, Chugyik lelkész, továbbá Bentsok kurátor Bolla mellett kardoskodott, mások a tantestület véleménye felé hajlottak. így Sárkány László (helyi gyógyszerész, a XX. század első két évtizedében a GB egyik meghatározó tagja, aki egyébként az Ikladi Evangélikus Egyház első felügyelője is volt) „elvi alapon" közelítette meg a kérdést, amikor a protestáns elvekre hivatkozott „.. .az intézet vezetői állásába minden azon való tagja a tanári karnak részt vehessen..." - és így a tantestület döntésével értett egyet. Perényi Rezső, akit évtizedeken át Aszódon mindenki Rektor Úrnak szólított és igen nagy tekintélye volt, így fogalmazott: „.. .összhangzatos együttműködés s a testületi békés szellem érdekében a tanári testület javaslatát támogatja." A többség aztán végül is Szabó Lajosnak adott bizalmat, akinek az igazgatósága alatt indult meg az algimnázium főgimnáziummá fejlesztése. 326 Egy kis kitérővel, csupán néhány gondolattal áldozzunk arra a Dr. Osváth Gedeon 282
