Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

1. Miféle szervezetnek és mióta tagja a tanító? - hangzott a kérdés. A válaszból megtudjuk, hogy Horcsák tanító már az őszirózsás forradalom idején megérkezett Péteribe a katonai szolgálatából. Arra hivatkozott azonban, hogy a leszerelése még nincs elintézve, nem kezdte meg az iskolai munkát, hanem csak 1918. december 9-én lépett be az iskolába. A hazaérkezés és az iskolai munka megkezdése közötti időt a megfelelő kapcsolatok kiépítésére használta fel, mert nem látott nagy jövőt az iskolai munkában. 2. Arra a kérdésre, hogy a tanító vállalt-e a tanácskormánytól valamilyen megbízatást, feladatot, azt a választ olvassuk, hogy még a kommün hatalomra jutása előtt, 1919- február 24 és március 7 között abbahagyta a tanító az iskolában a munkát. Nem tanított arra hivatkozva, hogy a nép érdekében más irányú fontos elfoglaltsága volt. Ez a fontos elfoglaltság egy szövetkezet megszervezését jelentette. S ebben a szervezésben az első lépése egy szövetkezeti táncmulatság megrendezéséből állt, melyet gondosan készített elő Horcsák tanító. 3. A legfőbb vád azonban az volt a tanító ellen, hogy Horcsák Lajos jelenlétében 1919. április 10-én a helyi munkástanács titkos ülésén elhatározta, hogy Csaba Gyula lelkészt eltávolítja nemcsak a gyülekezet éléről, hanem Péteriből is. Ezen az ülésen a hangadó és az irányító Horcsák tanító volt. Amikor az egyházközség és Csaba Gyula értesült ennek a gyűlésnek a határozatáról, április 13-án a péteri templomban egyházközségi közgyűlést tartottak. A közgyűlésen szóba került a munkástanács lelkész elleni határozata. Ekkor Horcsák tanító tüntetőleg kivonult a templomból és azt a megjegyzést tette hangosan: „ez színházi komédia, gyerünk az iskolába gyűlést tartani!" Tényleg át is vonult a tanítóval az élen egy csoport az iskolába. Ott külön gyűlést tartottak. S aláírások gyűjtését kezdték el, mely a lelkész eltávolítását szorgalmazta. Az ellentéteket mélyítette az április 27-i esemény is. Az egyházközség ezen a vasárnapon is közgyűlést tartott a templomban. Megtárgyalták a lelkész elleni vádaskodásokat. A közgyűlés állást foglalt egyhangúlag az 5 évvel korábban megválasztott lelkésze, Csaba Gyula mellett. Horcsák Lajos ezzel a közgyűléssel párhuzamosan, a templom előtti téren szerepelt rögtönzött népgyűlésen — minősíthetetlen módon és stílusban! 4. Az is megemlítésre került a jelentésben, hogy a tanító - aki a gyülekezet kántora is volt! - nem ment el a lelkésszel egy gyömrői temetésre, ahol kántori funkcióban kellett volna Horcsák tanítónak részt vennie. A távolmaradását azzal indokolta a kántor, hogy ő oda megy, ahová a kedve tartja! Pünkösd 1. napján istentiszteletet tartottak a templomban az ünnepi istentiszteleti rend szerint. Az istentisztelet első részében a kántor rendesen végezte kántori munkáját, majd az istentisztelet közepén hirtelen az ének vezetésével Horcsák tanító megbízta az egyházfit, ő maga pedig egy kommunista gyűlésre sietett. 5. Végül a vádak között említésre méltó volt az a - általában magánügynek számító, de a köz szolgálatában álló ember életében soha annak nem számítható - lépése, hogy a feleségétől a „szovjet-törvények" alapján sietett elválni. A lelkész jelentése mellékesen megemlítette azt is, hogy a kommün alatt az iskolába helyzeti Hollós Kornélia 1919- augusztus 31-én végleg megvált az iskolától, mert Budafokon kapott állást a kommunista oktatási biztostól. A lelkész kötelességszerű jelentése alapján az egyházmegyei törvényszék elrendelte Horcsák Lajos felfüggesztését." A tanító lehetőséget kapott arra, hogy védekezését előterjeszthesse az őt ért vádakkal szemben. Érdemes ezt a védekezést, illetve magyarázatot is pontról pontra végig követni, a tisztább kép érdekében. 1. A forradalom tényleg itthon találta már Péteriben. Az iskolai munka megkezdését azonban nem egyéni tevékenykedése, hanem az akkori helyzet indokoltan akadályozta. Ő sohasem akart a nemzeti tanács tagja lenni. Az ottani megbízatást vonakodott elfogadni. De Földváry Elemér egyházmegyei felügyelő ajánlatára megválasztották a nemzeti tanács elnökévé. Ezt a megbízatást arra igyekezett használni, hogy a faluban se rablás, se fosztogatás ne történjék. 131