Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622

hanem Miksa római császár betegségeiről és használt gyógyszereiről szólnak. Ezt követik a 15 éves háború: Esztergom, Győr, Pápa, Kanizsa, Buda ostromai l603-ig- Itt hirtelen megszakad a leírás, folytatva húsz oldalon klasszikusoktól idézetekkel, végül Rudolf császár segélykérő levele ' 1597-ből és Dobó Ferenc 1593-ban kelt levele Házon pasához, zárja a naplót. Kezdetét vette a tizenötéves háború 1593-94 telén Pálffy Miklós győzelmével a törökön. A végvárakból toborzott királyi sereg 1593 novemberében Romhánynál győzött a török felett, Fülek védői erre megadták magukat. A téli hadjárat legjelentősebb győzelme Nógrád várának 1594 tavaszán történt elfoglalása. Ezután „a bégek Vácon sem mertek maradni, Budára mentek, Vácon csak a parancsnok és 5-6 ember maradt." 1 Hamarosan a nógrádi huszárok Vácra csaptak, felgyújtották a várost, zsákmányoltak. Ez év nyarán a szövetséges hadak Esztergom ostromával is próbálkoztak, de az sikertelenül végződött. Erről írja Vízkelety naplójában: „Mátyás herceg megh szállá Esztergomot nagy frissen, kevélyen jött németekkel, Vármegyékkel és végbeliekkel volt."... „Harczon szegény Balassi Ferencet megölték az Tatárok. Ennek az Báttya is virum domin et arte militari nisi - quem Balassi Bálintot Esztergom alatt lőték vala megh." Esztergom megvétele csak a következő évben sikerült, Mansfeld generális vezetésével. Vác várost 1596 február 27-én sikerült elfoglalniuk, sok törököt levágtak, nagy zsákmányt ejtettek, de a várat nem kísérelték megtámadni tüzérség nélkül. Július elején újabb támadást intéznek a mieink Esztergomból Vác ellen. A török igyekszik menteni kincseit, rabnőit két gályán. Huszáraink majdnem elfoglalják azt, de a török tüzet nyit rájuk a várból. A gályák elsüllyednek, mégis sikerül róluk még sok értéket zsákmányolni, több rabot megmenteni. Vác török parancsnoka Mehemed bég, a renegát palotai Borsi Gergely július végén értesül újabb magyar támadásról, a várost felgyújtatja, elmenekül Pest falai közé. Vác új parancsnoka, egyik forrás szerint Doboczy Gergely, Istvánffynál pedig Oroszy András.

4 A IIÁROM NAPOS VÁCI CSATA Miksa szövetséges haddal 1597 őszén, a Duna bal partján Párkányon keresztül Vác felé tart, előzőleg Esztergomot tervezték ostromolni, de az idő már rövid, azért lemondtak róla. Kjatib Cselebi török történetíró a következő napokról írja: „Ez alatt híre érkezett, hogy az ellenség tábora Esztergomnál átvonulva Vácra ment. Elhatározták, hogy ellene indulnak, s öt nap alatt az iszlám sereg a'pesti síkságra ment át s az említett hó 15-én a szerdar /vezérbasa/ is keresztülment a hídon. Vác közelébe érkeztek. Az említett Buda külvárosának tekinthető, azért azt elfoglalni szándékoztak. Az ellenség Vác fölött a Duna partján szűk szorosban foglalt állást és a várat kiüresítette." 5 Vízkelety naplója itt csatlakozik Kjatib Cselebi leírásához: „Tanácskozák azért az Herczeg és Pálffy Miklós, hogy ha a török a pesti hídon által jönne, Vácot. Nógrádot, Szécsént csak könnyen vehetné. Hanem hogy Vácnál a Hegy közé szállanának Duna mellé, ott le is sáncolhatnák magokat. Éléseket sem hagyhatnál el, segíthetne nekik, ha melyik végházat megszállaná: arra a németeket igen nehezen vivék, mert félnek vala, hogy a török reájok jő és vélek megvína. Végre nagy nehezen azt végezték az németek, hogy Margia és Georgius Basta meglássák azt a Helyt az kinek erősségével bíztatja vala őket Pálffy Miklós. Tetszék azért nekiek, hogy ott meg maradhatnának és Vértesen le szállétották táborokat a Duna mellé, ott a hegyekre és pasitokra föld kastélyokat csinálának, azokba álgyukat, tarackokat vonának. A Dunárul éléseket élvén vehettik. A vezérpasa mindjárt Budá*rul elindult volt. A pesti hídon mindjárást által jött és Vác alá szállott. Vácott a várát látván /a keresztények/ hogy meg nem tarthatják, kihoztak belőle /mindent/ a táborba. A török is a maradékját mind elégették és elrontották. A török onnan mindgyárást az Keresztény tábor közepére szállott. Másnap minden hadával rajok indult, úgy rendelvén magába, hogy ha az őrző Hegyet el veheti tőlük tarackokkal, álgyúval, arrul az Hegyrül meg veheti a Tábort. Azon a Hegyen az Magyar gyalogh volt minden sáncz nélkül, reájok jővén azért azokra és erősen ostromlá 2