Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622

A váci csata 1597-ben. Dillich 1600-ban készült metszete nyomán rajzolt kép. В: a szent Mihály templom, C: a Kollégium, D. a mecset és a minaret, E: a székesegyház, F: a török, temető eőket.Az gyalogh vitéz módra vívának vele többik négy óránál nagy kárával, hátra szállá az nap az török táborába. Másnap jobban hozzá készüle és az janicsárokat is jó móddal hozzá rendelte, de ezek is az gyalogok éjei sánczot veiének környülek és abba tarackokat hozának segíteő seregeket is rendelének nekiek szárnyul egy felül ezer lóval Pálffy Miklóst, más feleol az ezer lóval Nádasdi Ferencet, közép aránt Sigfrid Koloniczot ezer lóval. Reájok jőve azért ezekre az török mind lovaggal, gyalogjával, nagy erős viadal leön ott mind két felül, mert az lovas sereg is meg segété az gyalogot és a törököt hátra verek az Hegyen keresztül az mezőre, holott igen sok feő török hulla el, váltig izenne Pálffy és Nádasdy az Herczegnek, hogy most kölgyön segétséget nekiek és a törököt meg verhetik, de semmiképpen nem kölde. Hanem az Deregh seregh csak vesztegh állott. A török is estveő felé is mégh Táborba szállott és másnap levelet ira Pálffy Miklósnak hogy ha hitlevelet adna: eskütt követeket küldene az Maximilian Herczeghez. Tanácskozának és azt végezték, hogy megh hallgassák mit akar az török és Hitlevelet adának nekiek. Nálok lévén az töröknél az Hitlevél, egy néhány sátorokat feőn hagyva éjjel November 19-én Vác alól elment. Az Keresztény Tábor is visszaszállott Esztergom alá. Ott végezték azt, hogy Tatát is megh szálljuk, ím már hidegh is vala az Németeknek havok is ki telt volt és azért reá nem vehetik eőket, eloszlik az Tábor." A váci csatát olyan fontos eseménynek tartották, hogy több rézkarc és metszet megörökítette a hadszínteret és hadrendet. Megjelent legkorábban Orteliusnak 1602-ben és Dillich l609-ben kiadott krónikájában. A csatában részt vett Tarducci Achües olasz író, leírást és helyszínrajzot is készített róla. A későbbi Beschreibimg átveszi Istvánffy Milós leírását a váci csatáról. Ezzel egykorú Kjatib Cselebi és Pecsevi Ibrahim személyes élménye. Néhány évtized múlva Evlia Cselebi 1663-ban írja: „nyolcvanezer /?!/ katona a Vác vára alatti táborban nagy csatát vívott, úgy, hogy a mostanáig még életben levő budai harcosok erről a váci ütközetről most is beszélnek."

6 3