Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622
jobbágy 26 forint érő lovát elvette, ehhez joga nincs. 307 A jobbágy panaszáról ír a Kamara, I6l8. január 11-én, védelmébe veszi. Ez év nyarán „hadban vagyon Morvában". Utódjának az ispánságban Suba Jánost ajánlja PesWármegyey György, azonban a maróti és semberi jószágnak gondját, mivelhogy közel vagyon Lévához, örömest ő maga is felveszi. 108 PEST VÁRMEGYE VÁCON SZÉKELŐ ASSESORAI ÉS DIKÁTORAI A török uralom gyengülésére vallott, hogy Pest és Nógrád vármegye tisztségviselőinek Fülekre menekülése után a 17. század elején már nemcsak a portaösszeíró adórovók /dicatorok/ jártak szabadon, de a falvak, városok törvénykezéseit is a vármegyék szolgabírái intézték, a helységek közötti birtokvitákat assesorok /esküdtek/ döntötték el. Törökösséggel vádolták azokat, akik a bégekhez vagy kádikhoz mertek fordulni. Vác felszabadult a török uralom alól s a városban székel a vármegye két assesora: Varga János és Fráter Péter, a Fehérváron lakozó Tenkely Istvánnal együtt végzik l6l2-ben Püspökhatvan és Györk határkiigazítását. 309 Fráter Balázs és Varga János Vácott lakozó esküdt 1655-ben Gödöllő és Szada határvitáiról végez tanúkihallgatást. 310 Budai Bornemisza Pál szolgabíró és dikátor Pilis megyében. Szerepe szolgabíróként Beniczkyvel szemben és a pozsonyi országgyűlésen ismert. Vác török ostroma alatt dikátorként jár Pozsonyban és Nagyszombatban. A várostól - elfoglalása után - 1622-ben is beszedi a királyi adót, 11 forint portapénzt. 3 " Az ország akkori legismertebb ügyvédje. Életéről külön tanulmányunk szól. / L. Irodalomjegyzék. / VII. EGYHÁZAK, HITÉLET A nagymúltú püspöki székhelyű Vác hitélete is megváltozott 1543-tól, a török megszállásával. A püspökség, káptalan elmenekült Nagyszombatba és Pozsonyba, s nem is tért vissza a XVII. század végéig. Közben Vác város lakossága és a vitézi rend befogadta a reformáció tanítását, s előbb a lutheri, majd a kálvini irányzatot követte. A vallási élet irányításába a székhelytől távol élő püspökök nem folytak bele, legfeljebb a királyi udvaron keresztül a pozsonyi Kamara. A református hitélet megerősödött lelki tanítói révén. Ekkor még az ellenreformáció nem indított támadást Vácott, de Nagyorosziban egy évszázados békétlenséget okozott. A kereszténység élet-halál harcának küzdelmét a mohamedán törökkel szemben a kisoroszi templom oltárképe is hűen megörökítette, mely példázta azt a reményt, hogy végül győzedelmeskedik az ellenség felett, hittek annak megvalósulásában. NAGYSZOMBATBAN SZÉKELŐ VÁCI „PISPEK" ALMÁSY PÁL Talán Vácott is megfordult a 13 év alatt, erre utal, amit utódja, Dallos Miklósnak a váci bírák nyilatkoztak: „egynéhányan egyszer s másszor kocsit adtak a püspök uraknak és elődömnek Almási Urnák." ш Almásy 1608-tól 1621-ig volt váci püspök, Rudolf királytól való kinevezése előtt esztergomi kanonok. Elődei nyomán összeállította jobbágyai Urbáriumát. Vácról l609-től ismert Almásy jövedelme. 3I3 A várostól földesúrként járt a cenzus, mely a hódoltságban fele a korábbinak, ezenkívül fizették a munkaváltságot. Az adóért és munkaváltságért Szent György ünnepén 100 ft., Szent Mihály ünnepén ugyancsak 100 ft. járt. Cselőte két szőnyeg megváltásért 24 ft-ot fizetett. Kösd 25 ft-ot 58
