Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622

cenzusért és munkáért, Naszály elpusztult, adómentes. 1620-ban csak 100 ft. a cenzus és 25 ft. a kocsmáitatásért járó.

314 A püspöknek, mint az egyház fejének tized járt, elődei is ezt legtöbbször bérbe adták, mert beszedése a hódoltságban nehézséggel járt, s a végvári katonák szívesen vállalták tetemes haszon fejében. Vác tizede l609-ben 250 ft., annak felét 125 ft-ért Almásy bérbe adta, Cselőte tizede 20 ft., Kösd fele tizede 50 ft. Az árendáló részben a város, részben ekkor Dóczy főkapitány, illetve Kösd communitasa.

315 Legközelebb 1620-ból ismerjük a tized árendaösszegét és az árendálóit. Vácon a város bírája és tanácsa a tized felét 200 ft-ért, Ztrucz Ferenc főkapitány másik felét 200 ft., Verőcét 80 ft., Kösd 1/3-át 26 ft., összesen 306 ft. összegért bérelte. Zádory András vicekapitány Kösd 1/3-áért 26 ft., Glosius Gáspár harmincados Kösd 1/3-áért 26 ft., Zádory András Cselőte árendájáért 6 ft., Kugyel Csongrád megyei helység tizedéért 6 ft-ot fizetett.

316 A váci keresztények kezében lévő kocsmáitatásért fizettek 100 ft-ot, a mészárszékért 25 ft-ot vagy húst adtak, ajándékul pedig 1 vagy 2 vizát, helyette karácsonyra egy szarvast és egy erdeit /vaddisznót/.

317 Almásy püspök jövedelmét képezte a város vámadója. Baranyay Mihály deák annak gondviselője l608-tól; bérbe adta 150 ft-ért, néha többért. 1619-ben már öt éve bérelte a vámot Glosius Gáspár harmincados 125 ft-ért és egy szőnyegért. A vámos kapott minden csődör lóért 4 dénárt, az ökrökért 4 dénárt, a disznókért 1 dénárt, a tojásokért 1 obulust. A sószállító szekerek vámja 12 dénár, ugyanannyi az árus és bármiféle holmikkal megrakott áruk vámja. A lefelé haladó hajók vámját és átkelésre használt csónakét a kapitányok maguknak önkényesen lefoglalták a püspök joga ellenére.

318 Almásy püspök l6l4-ben panaszolta a nádornak, hogy a váci vitézlő nép jobbágyait vagy másét háborgatják, adóztatják, szolgálatra erőltetik, verik, marhájukat elveszik és vámot vesznek rajtuk.

319 Vele szemben Beniczky a nádornak bizonygatja, hogy senki nem bántja őket „az vámot Pispek Uram embere szedi." Beniczky a püspök másik panaszára válaszolja, mely a vásárpénz szedésére vonatkozott: „A vásárbírák az eő jutalmukat megveszik az vásár pénzt az ki eleitől fogva rendeltetve volt nekiek, merth azért szolgálnak." 32<) Almásy verőcei jobbágyai, váci polgárai védelmében nemcsak a nádorhoz, de gyakran a pozsonyi Kamarához fordult. l6ll. január 11-én tiltakozik az ellen, hogy váci lakosoktól a disznó*kat, melyeket városuk szükségére szereztek be, harmincadot azonban utánuk nem fizettek, /minthogy jog szerint nem is kell/ Czétényi János harmincados tőlük erővel elvette és kényére-kedvére akinek csak akarta, szétosztotta. Mivelhogy, nemcsak Magyarország régi szokásai, de az ország rendeletei és dekrétumai értelmében is saját használatra mindenféle harmincad fizetése nélkül lehet bármit vásárolni, azért kéri a Kamarát, adja parancsba Czétényinek, hogy az említett disznókat Vác város lakóinak adja vissza. Ha ezt a kérést nem fogadnák el, rövid időn belül valakit nem jelölnének ki, aki mindkét fél számára elfogadható, az ügyet bírói fórum elé viszi. A lakosok további panasza az is, hogy mikor szőlőhegyükön termett borukat el akarják szállítani, minden egyes szőlő után igazságtalanul 12 dénárt szab ki rájuk a harmincados. Kéri, hogy ezeket orvosolják.

321 Persze a Kamara is szembeszállt Almásyval, ha saját alattvalóit kellett megvédeni. A verőceiek és marosiak között malom ügyből fakadó ellentétkor a Kamara utasítja a marosiakat, ne engedelmeskedjenek Almásy fenyegetésének, hanem éljenek privilégiumukkal. Ha a püspök tovább is hatalmaskodik, törvénybe foghatják.

322 A török hódoltság ideje alatt a váci püspökök inkább közéleti, mint egyházi tevékenységet folytattak távol egyházmegyéjüktől Nagyszombatban, Pozsonyban vagy Bécsben éltek. Tévesen Almásy nevéhez fűződik azon állítás 1631-ben, hogy Vácról a kálvinista prédikátort elűzette, „erős paranccsal cogalja az községet, hogy a megyéből kivigye a prédikátort és pápista papot colocaljon helyében."

323 Almásy kilenc éve halott, azonban utóda Draskovics valóban „azon volt minden tehetségivei, hogy prédikátorokat onnan kivetvén catholicus plebánusokat vinni heyekben." 324 59