Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon

nő ellenzéki követek között jegyzi Ballagi Géza is „A nemzeti államalkotás kora" című munkájában:" a Pest megyei Dubraviczky Simon, ki mint a nádor megyéjének alispánja annyira feltalálja magát, hogy szilárd ellenzéki magatartásával sem haragítja magára a nádort."

09 Különösen figyelemre méltó Dubraviczky Simon életének és pályájának ezen szakasza.Az első alispán Dubraviczky és követtársa Péchy Ferenc táblabíró terjedelmes megyei utasítást vitt magával az országgyűlésre: A rendek ebben összegezték a regnicoláris bizottságok munkálataira, valamint a tárgyalások gyorsítására, a hazai nyelv terjesztésére irányuló kívánalmaikat.

70 A Magyarország története című kézikönyvben rövid összefoglalást találunk a diéta bonyolult rendjéről. A vélemények egyeztetése a különféle konferenciákon, vacsorákon és más társas összejöveteleken kezdődött, amiket gyakran Wesselényi, Kölcsey és más követek szállásán tartottak. A hivatalos tanácskozások - amiknek előkészítő szerepe volt - a négy országos kerület ülésein folytak. Az itt előkészített javaslatok kerültek az alsó tábla elé, ahol el kellett fogadni a felső táblának szóló üzeneteket. Ezt követte a két tábla közti üzenetváltások sorozata. Együttes javaslatukat Bécsbe küldték. Az uralkodó leirata legtöbbször a viták újrakezdését hozta magával.

71 Dubraviczky Simon midvégig élénken részt vett az országos és kerületi ülések tárgyalásain. Mindjárt a kezdeteknél ügyrendi kérdésben hallatta véleményét. Azt indítványozta, hogy a megválasztásra került 32 cenzor négyes csoportokban foglalatoskodjon, így minden ülés jegyzőkönyve legyen 3 nap alatt cenzúráivá, 24 óra alatt pedig kinyomtatva. Az 1832. december 23-i kerületi ülésen a Dunán inneni terület 8 képviselője között Dubraviczkyt is megválasztották cenzornak.

72 Az országgyűlés első nagyobb vitája a tárgyak sorrendjére vonatkozott. A haladóbb gondolatot, ezúttal a királyi előterjesztést támogatta, amit az alsó táblán a többi között Nagy Pál, Siskovich József, a felső táblán Széchenyi István védelme alá vett.

71 A pesti alispán arra hivatkozott, hogy utasításánál fogva az úrbáriálét kénytelen első helyre tenni.

1A A legradikálisabb képviselők - így Kölcsey is - az úrbéri kérdés első helye mellett tört lándzsát. A másik pólus a kereskedelem ügyét tekintette az ország, a nemesség helyzetét alapvetően befolyásoló tényezőnek, ezért azt kívánta elsőként tárgyalni.

7S Dubraviczky álláspontja e kérdésben Deákéhoz hasonlítható, aki az ellenzéki követek egységének kérdését látta a sorrendi vitában. A zalai követ megtalálta azt a közbülső megoldást, amivel a továbbhaladást és a reformtábor egységét is biztosította: az úrbér első, de a kereskedés ügye második tárgykörként kerüljön az országgyűlés elé.

76 1832-ben különösen sok művelt, és a rendszeres munkálatok tapasztalatai alapján változásokat kívánó követ gyűlt össze Pozsonyban. Az általuk képviselt szólásszabadság szükségszerűen együtt járt a nyilvánosság, azaz az újság, napló vagy esetleg rendszeresen megjelenő naplókivonatok igényével.

77 E cél megvalósulását készítette elő Dubraviczky azon alapvető javaslata, hogy a főrendek ülésein is vezessenek naplót. Az 1833. január 10-i országos ülésen sürgette a főrendiházi napló bevezetését: „a Fő Rendeket fel kell szólítani, hogy mivel ők is bár nem képviselők, de a Hazának fiai s fő birtokosai, így a Hazának feleléssel tartoznak, ők is vigyenek naplókönyvet tanátskozásaikról." 7H Január 11-én a tárgyalások sorrendjének megállapításánál ismét az úrbéri ügyeket kívánta az első helyre tenni, 20-án a vallási sérelmek, 21-én az áttérések szabályozása ügyében szólalt fel.

79 Kölcsey naplójában is értékeli ezeket a vitákat: „Mérey a vallásbeli üzenet miatt meleg napokat álla ki ... Dubraviczky, Színyei, Perényi egymás után kelnek fel a felvilágosodás ügyét pártfogolni, míg Busán száll vélek viadalra, kinek Niczky végső csapást ad, s a personalis lelki nyugalmára az ütközet megszűnik, az üzenet megáll;

40 Dubraviczky április 11-én hosszabb beszédet mondott a vallásszabadság tárgyában. Mondandóját történeti összefüggésekbe ágyazva kezdte: „a linzi és bécsi békekötéseket tartja sarkallatosnak, amiben a szabad kitérés meg van engedve... igaz ez a szabadság az ló87-i diétán és később is sértetett... kijelenti, hogy inkább törvény nélkül megyén haza, mint semhogy ami eddig törvénytelen volt azt törvényesítsék."

81 A vallásügyi tárgyban 1833június 4-i kerületi ülésen mondott újabb magasszárnyalású beszédet, amit így fejezett be: „Pártolja lépteinket az igazság s a közvélemény, azon győzehetetlen két hatalom, melynek sikerrel 114