Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon

ellentállni, s az általok pártolt ügyet elnyomni nem lehet. Hátráltathatják egy ideig a főrendek, de el nem nyomhatják... Szomorú dolog, hogy a főrendek kőfalat akarnak képezni a nemzet s a királyi szék között. ítéljen köztünk a haza, a maradék, a közvélemény, s az egész világ."

82 Június 11-én, midőn az alsó tábla a főrendek vallási tárgyra vonatkozó üzenetét tárgyalja, Dubraviczky újból felszólal, majd ugyancsak ő válaszol július 4-én a fehérvári káptalan követének ide vonatkozó beszédére is:

43 Dubraviczky követi munkájának sarkallatos pontja volt a vallásügyi kérdés. Tevékenysége, beszédei alapján a vallásszabadságért küzdő ellenzékiek kiemelkedő egyéniségeihez sorolható. A pesti alispán álláspontja e tárgyban is párhuzamba hozható Kölcsey és Deák nézeteivel.

M Dubraviczky Simon már az országgyűlés elején barátságot köt az alsó tábla ellenzéki vezérévé vált Kölcsey Ferenccel. Nemcsak a kerületi és országos tanácskozásokon, de tárgyalásokon kívüli időben is sokat vannak együtt. Baráti körükbe tartozott Bezerédy István, Palóczy László, Pázmándy Dénes, Beöthy Ödön, kikkel gyakran ebédeltek együtt, sétáltak a ligetben, összegyűltek egymás pozsonyi szállásán, ahol megvitatták az aktuális eseményeket.

85 Kölcsey Naplójában rajtuk kívül még Bernáth Zsigmond, Siskovich József, Balogh János, Borsiczky István és Dubraviczky Simon személyéről írt a legtöbb rokonszenvvel, de barátait gyakran kritikai véleménnyel is illette.

86 Kölcsey és Dubraviczky barátsága azzal is magyarázható, hogy magatartásformájukban több közös érintkezési pontot is találunk, mindenekelőtt a liberális alapokon nyugvó ellenzéki, de minden túlzásoktól mentes politikai és a protestáns vallási eszmeiséget.

87 Hasonló gondolkodásmódjuk jut érvényre abban is, hogy mindketten a vallásszabadságért küzdők első sorában harcoltak a diétán. Baráti társaságuk - egyben a reformpárt élgárdájának - együttléteire a bécsi titkos rendőrség is felfigyelt. Fersl rendőrtanácsos rendszeresen küldött róluk jelentést Sedlnitzky miniszternek.

88 Széchenyi és Pest megye kapcsolatának ismertetésénél már szóltunk arról, hogy Dubraviczky támogatta, az alsó táblánál pártfogolta a hídtervet. 1833- június 26-i kerületi ülésen indítványt tett a Pest-Budai álló híd tárgyában, kérte a rendeket, hogy támogassák e példaértékű vállalkozást, s nevezzenek ki egy országos bizottságot, amely a tervet megvizsgálja.

89 Dubraviczky Simon 1833 nyarán egy hónapra eltávozott Pozsonyból. Ekkor már az országgyűlési ifjúság előtt is igen népszerű. Jól példázza ezt Kossuth Lajosnak báró Wesselényi Miklóshoz írott levele: „Egy hónapi távollét után szép munkásságának körébe visszatért köztiszteletű Dubraviczkynk..."

90

1833 őszének kerületi ülésein már az úrbéri ügyeket vitatták. A hosszú, több hónapra elhúzódott tárgyalásokban Dubraviczky Simon élénken vett részt, alig volt olyan gyűlés, amelyen fel ne szólalt volna. Alapos tudásának és jogi végzettségének köszönhetően véleményét a legtöbb esetben elfogadták.'-" Jogi ismereteit, szolgabírói és alispáni munkálkodása során szerzett tapasztalatait kamatoztatja a törvénykezés kérdésének tárgyalásánál. A kerületi ülések ezzel kapcsolatos vitái 1833 novemberétől folytak. Dubraviczky Simon majdnem minden gyűlésen felszólalt és mindig liberális, előremutató szellemben tette ezt.'12 Az 1834. február 8-i kerületi ülés az „evangélikusok consistoriumai elszerkesztésének tárgyában" munkálkodó küldöttség Palóczy László, Kölcsey Ferenc, Beöthy Ödön, Hertelendy Károly, Borsiczky István, Prónay Albert, Pázmándy Dénes, Somsich Pongrácz, Csapó Dániel követekkel egyetemben tagjai sorába választja Dubraviczkyt.

91 A pesti alispán felvilágosult, széles látókörét bizonyítja az a tény, hogy bár családi indíttatásából eredően buzgó evangélikus, május 15-én a protestáns consistoriumok bíráskodása tárgyában azt terjesztette elő, hogy a házassági válóperek tárgyalása legyen elvonva a consistoriumok hatásköréből, az világi törvényszék előtt follyék.'

M 1834 augusztusától újból az úrbéri kérdést vitatta az alsó tábla, ennél ismét Dubraviczky a leggyakoribb szónok. Haladó gondolatait vehetjük számba 1834. július 28-án a fiscus örökösödése ellen mondott beszédében. E kérdésben is azonos álláspontot képvisel az őt követő felszólalóval, Deákkal.

95 115