Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Forró Katalin: Bíróválasztások Püspök-Vácon 1790 és 1848 között

A régi város is - külön plébániával - két városrészre oszlott: Felsővárosra - zömében német lakossággal - és Alsóvárosra - zömében magyar lakossal -, így 1790 és 1848 között Püspök-Vác egy falusias jellegű kisváci részből s egy városias felső- és alsóvárosi részből állt. A város földesura a mindenkori váci püspök volt,

5 a püspöki szék megüresedése esetén került közvetlen kamarai irányítás alá, ilyenkor a Kamarának adózott. Püspök-Vác rendelkezett bizonyos önkormányzati joggal: a földesúri terheket egy összegben róhatta le, megszorításokkal ugyan, de szabadon választhatta meg a bírót. Rendezett tanáccsal, elsőfokú bíráskodási joggal bírt, a Helytartótanács felügyelete alá tartozott.

6 A MEZŐVÁROS LEGFŐBB BELSŐ KÖZIGAZGATÁSI SZERVEI Püspök-Vác belső önigazgatási rendszere sokban hasonlított a szabad királyi városokéra. A polgárság egésze, a község a bíróválasztásokkor kapott szerepet. A község soraiból került ki a nagytanács - electa communitas- vagy választott község, ha létszáma meghaladta a 60 főt. 1790-ben a választott község 63 tagú volt.

7 Anchely prefektus később ezt megszüntette. 1792. január 16-án az újonnan megválasztott bíró, Dombay Sándor kérte a prefektustól ennek a testületnek újbóli megerősítését, mert „a 60 személyek szükségességét belátta. '

H 1799. január 6-án vasárnap délelőtt 11 órára Anchely János prefektus gyűlést hívott egybe a Városháza előtti térre. Megjelentek az uradalom és a város vezető tisztségviselői, valamint a város elejéből 50-en. A gyűlés feledata vagy 60 személyek vagy a külső tanács felállítása. Anchely azok közül, akiknek nevét a tanács azt megelőzően átadta, felolvasott 19-et, akiket a külső tanács tagjainak nevezett ki.

9 1813-ban, mivel a Helytartótanács rendelete szerint a választott polgárságnak 24 tagúnak kell lennie, a hiányzó 5 polgárt meg kellett választani.

10 A választott polgárság célul tűzte ki a magistratus ellenőrzését, s ez 1819-ben a tanács július 24-i ülésén éles összeütközéshez vezetett. A tanács kijelentette, hogy nem köteles alkalmazkodni a külső tanácshoz, mert annak nem alárendeltje." Végül a Helytartótanács lépett közbe, s rendezte a külső és belső tanács közötti jogviszonyt: „miszerint a város kormánya a tanácsra, nem pedig a választott községre van bízva, ez amannak csak közege lévén"}

2 1813-tól a bíróválasztások része volt a választott polgárság sorainak kiegészítése. Szintén a püspök vagy a prefektus által jelölt személyek közül választottak. A külső tanács vezetője a szószóló volt. A választott polgárság szószólóján keresztül vihette az ügyeket a tanács elé, s azon keresztül az uradalom felé. 1813-tól két szószólója - fő- és alszószóló -volt Püspök-Vác külső tanácsának. Az ő megválasztásukra is a bíróválasztásokkor került sor. A püspök jelöltjei közül a külső tanács tagjai szavazással döntötték el, hogy ki legyen a szószóló. A belső tanács- senatus, megistratus - ügyintéző és első fokú jogszolgáltató testülete is volt a mezővárosnak. A városi tanács 12 tagú volt.

13 A tanács munkája a város életének minden területét átfogta: gazdasági, közigazgatási és bírósági ügyek szerepelnek a jegyzőkönyvekben. A korszak legjelentősebb feladatát a szabad királyi városi jog elnyeréséért folytatott küzdelem adta. Kérvényeiket személyesen a bíró által vezetett küldöttségek adták át, vagy levélben a Helytartótanácshoz vagy az uralkodóhoz címezték. A tanács elnöke, a város első embere a bíró volt. Az ő személye körül kristályosodtak ki az uradalom és a mezőváros közötti küzdelmek. A bíró közvetlen munkatársa, helyettese a polgármester. A XVIII. században az volt a szokás, hogy a leköszönt bíró automatikusan polgármester lett, így segítve az új bírót a hivatali munkamenet elsajátításában. Az első változtatás Anchely prefektus nevéhez fűződött, s az akkori - 1798. évi - polgármester Dombay Sándor ellen irányult. Dombay az év januárjában folyamodványt adott be a Helytartótanácshoz Anchely prefektus ellen. A prefektus a július 15-i restauráción vágott vissza. A bíró személyében változás nem történt. 1797. szeptember 4-től Drobny Antal a bíró kinevezés77