Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Forró Katalin: Bíróválasztások Püspök-Vácon 1790 és 1848 között

Forró Katalin (Tragor Ignác Múzeum, Vác): BÍRÓVÁLASZTÁSOK PÜSPÖK-VÁCON 1790 ÉS 1848 KÖZÖTT Wenzel Gusztáv szerint a városi szabadság lényege nem az, hogy kitől és milyen mértékben függtek, kinek és hogyan voltak alávetve a városok, hanem az, hogy „Önkormányzati joggal bírtak, és azon megszorításoktól mentve voltak, melyek sokféleképen más községeknek közéletét korlátozták, vagy talán ki is zárták. '" A szabadságjogok sorában első helyen emeli ki a szabad bíróválasztás jogát. Dolgozatomban azt vizsgálom meg, hogy ez a jog hogyan érvényesül Vácon 1790 és 1848 között. Alapvetően a tanácsi jegyzőkönyvekre támaszkodtam, amelyek részletesen beszámolnak a bíróválasztásokról. A VÁROS JOGI STÁTUSA A VIZSGÁLT IDŐSZAKBAN 1790 és 1848 között Vác sajátos jogi státusban volt: egyházi mezőváros és ikerváros is egyben. 1712-ben Kollonich Zsigmond a püspöki uradalom és a Káptalan között megosztotta Vác jövedelmeit 7/8 - 1/8-ad arányban. A Káptalannak járó jövedelmet a püspöknek készpénzben kellett fizetnie. 1742-re a hatalmasra duzzadt elmaradt összeg miatt perre került sor a Káptalan és a püspök között, ami december 28-án a város tényleges felosztásával fejeződött be. A Káptalan megkapta a város határának 1/8-ad részét. Káptalan-Vác központja a mai Káptalan utca volt. A sajátos városszerkezet miatt - az újonnan létesített utcákban is érvényes volt ez a megosztás — a városon belül nem lehetett pontosan, zárt egységként körülhatárolni az ikervárosokat.

2 Mindkét város közigazgatásilag is önálló volt, saját bíróval, jegyzővel és tanáccsal rendelkezett, külön polgárjogot kaptak lakosaik, önálló céhszervezeteik voltak. Bizonyos ügyeket azonban közös tanácsülésen tárgyaltak meg. Ilyen közös érdek volt a szabad királyi városi jog elnyerése. 1791- augusztus 5-én a két város együttes ülésén tárgyalta ezt, közös bizottságot választottak. A bizottság tagjait a két város szószólója - Püspök-Vác részéről Pencz Miklós és Popp György, Káptalan- Vác részéről Benovits Pál — meghiteltette ( megeskettette). Az eskü szövegét bevezették a tanácsi jegyzőkönyvekbe is: „Én N.N. esküszöm az élő Istenre, hogy Varasunk fölszabadittása állapottyában félre tévén adományt, atyafiságot, sérelmet, egy szóval minden emberi tekéntetet egyes iparkodással munkálódni fogok, izetlenségeket a nép között nem teszek, sött ha valamit tapasztalok, melly a szabadságnak akadályozására czélonza, azt annak illendő helyén bé adom, és el nem halgatom a Várast pedig minden következhető Kariul minden kitelhetőképpen védelmezni fogom. Isten engem ugy segéljen. '

s A továbbiakban vizsgálódásom tárgya Püspok-Vácra terjed ki. E nagyobb - a régi város 7/8-ad részét kitevő - Püspök-Vác is több részre tagolódott. A város északi határát Kisvác alkotta. 1712-ben Kollonich Zsigmond püspök kitelepítette a városban lakó reformátusokat, és Kisvác néven önálló községet alapított számukra, külön bíróval. A községet Migazzi Kristóf 4769 végén egyesítette Püspök-Váccaf 76