Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Lukács Katalin: Ékszeresládika a tápiószelei Blaskovich Múzeum gyűjteményéből

Kőfoglalás a legfelül körbefutó párkányról Kémiai összetétele: berillium aluminium-szilikát. ЗВеО. Al 2 O v 6SiO r Kristályrendszere hatszöges (hexagonális) kristályformái különféle hatszöges prizmák (oszlopok). A smaragdok vizsgálatánál elsősorban a zárványokra kell támaszkodnunk. Ezekről azt kell tudnunk, hogy erős összefüggést mutatnak a lelőhelyekkel. Bányászat: India, Kolumbia, Szovjetunió, Pakisztán, Brazília, Ausztrália, Afrika (Transvaal, Rhodesia)." 6 b., rubin „A korundcsoport drágaköve, elnevezése a latin rubeus, középkori latin rubinus (piros) szóból származik. Vegyi összetételét tekintve a rubin kristályos aluminium-oxid (tulajdonképpen megegyezik a timfölddel: Al 2 Ó v amely vegytiszta állapotban teljesen színtelen). A piros színű rubin allokromatikus (idegenszínű) ásvány. Színét az aluminium-oxidba nyom­elemként beépülő 0,1 ... 0,6% krómtól (Cr) nyeri. A beépülő nyomelemek mennyiségétől és minőségétől függően változik a rubin színe, az egészen világos rózsaszínűtől a legkedveltebb un. galambvérvörösön át az egészen sötétbordóig. Keménysége: 9-es. Lumineszcencia: UV lámpa alatt a valódi rubinok általában sötétek maradnak, vagy csak eny­hén fluoreszkálnak. A rubint túlnyomóan másodlagos lelőhelyekről, torkola­tokból termelik ki. Lelőhelyei: Burma, Thaiföld, Sri Lanka, Tanzánia, Kenya, Norvégia." 7 505

Next

/
Oldalképek
Tartalom