Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Kocsis Gyula: Abony gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténete a török kiűzésétől a jobbágyfelszabadításig

hármat, marad 436 2/2 pozsonyi mérő. Ennek ára összesen 1746 forint. Minden 17 csomó ad egy jó szekér szalmát, amelly 4 forintjával könnyen eladható, ennél fogva 436 1/2 pozsonyi mérő, vagyis annyi csomó ad 25 2/3 szekér őszi szalmát. Ennek az ára 102 forint. Második calcatúra 40 hold árpa; Holdanként 2 p.m. vetés kivonva a vetőmagot az arató és nyomtatórészt ad 6 csomót vagyis 6 p.m-t. Ennek ára tisztán 922 forint (mérője 2 forint). 20 hold zab, ennek ára a fenti módon számolva 192 forint (mérője egy forint). A tavaszi vetemények szalmája szekerenként 6 forintjával eladható. A 653 csomó ad 38 1/2 szekér szalmát, ez 231 forint. A kaszáló 80 hold, holdanként egy szekér szénát ad, amely 10 forintjával eladható, 800 forint. Az allódiális szőlő 4805 D-öl. Tíz évi tapasztalat szerint évi 40 akó bort ad, akó ként 3 forinttal számolva 120 forint. A három úrbéri sessiótóla roboton kívül ötöd dézsma adódik, évi 120 p.m. búza és 120 p.m. árpa, összesen 600 forint. A dézsmás szőlőbőlheted dézsmával bejön évi 60 akó bor, ez 3 forintjával 180 forint. Az abonyi legelőigen nagy lévén ezen asszonyok tartanak rajta 900 db juhot. Általában megadnak 2 font gyapjút, melynek mázsája középáron 125 ve forint, őszesen 2250 forint. Pest megyei Levéltár IV:3.c. IX. 1832/5628. 442