Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Kocsis Gyula: Abony gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténete a török kiűzésétől a jobbágyfelszabadításig

7.S2. MELLÉKLET A Csernus kisasszonyok birtokainak összeírása Tekintetes nagyszigeti Szily János hitvese tekintetes kőkeszi Csernus Katalin asszony és annak testvérei Csernus Mária és Borbála kisasszonyok birtokainak összeírása A város határa általában jó, a földje 1. osztályú. Mindennemű veteménynek, de kivált a tisztabúza termesztésére igen alkalmas, e szerint a gazdaság folytatása főként a szántásban, vetésben és juh tenyésztésben áll. Abonyon keresztül megy az úgynevezett só út. Ezen nagy országút mellett van két kocsma, mellyek a városban található egyéb királyi haszonvételekkel nevezetes hasznot hajtanak. Szőleik mind majorságbeli, mind dézsmás vagyon, úgyszintén egy kettős szárazmalmuk is. A nevezettek birnak az abonyi határban 1/24 résznek a 3/5 részét, melly is 180 hold allódiális szántó és 80 hold kaszáló földet (1200 • öllel) és 3 urbariális sessiókat tesz ki. Abony határa 3 calcatúrában van, egy harmad része tiszta búzával, egy harmad része tavaszival, azaz árpával, s zabbal van bevetve, egy harmad része ugar. MAJORSÁGI ÉPÜLBTEK A rezidentiális ház hossza 32 öl, szélessége 4 és fél öl. Fala általában égetett téglából, mésszel épült, alatta nagy pince. Teteje, zsindelye, igen jó karban vagyon. Ugyanezen udvarban cselédház is van. Ennek hossza 24 öl, szélessége 3 öl, fala alulról tégla, felül pedig vályog rakás, nád tetőre jó állapotban. Ezen épületben találkozik egy áruló bolt is. Szinte vagyon ezen udvarban egy harmadik épület is, amelly istállóknak a kocsiszínnek használtatik. Ennek hossza 18 öl, szélessége 4 öl, szintén alul tégla, felül vályog rakás, teteje náddal fedve, jó állapotban van. Ezek a város közepén vannak 3052Ü-Ö1 funduson. Az 1829. évben történt osztály alkalmával 12000 váltó forintra becsültettek. Ezen ház által irányában van egy granárium, alul tégla, felül vályog, zsindellyel fedve. Igazítást kíván. Fundusa 110 D öl. Becsültetett 1000 vcforintra. A juh major fundusa 7200 D öl. Nyolc öl hosszú, három öl széles juhászház és 30 öl hosszú, 4 öl széles juhistálló van rajta, amelyek sárfalból épültek, nád tetőre, s 3000 forintra becsültettek. A szérűskert fundusa 2400 D öl, becsülődött 2000 forintra. HASZNOT HAJTÓ ÉPÜLETEK: A cselédházban lévő bolt évi bére 50 forint. A kettős szárazmalom, amely a benne lévő molnároknak a malomvám 1/3 részére által van adva, több évi számítás szerint behoz évi 435 forint jövedelmet. (100 pozsonyi mérő kétszer búzát, 300 p.m. árpát, 25 p.m. kukoricát) A két kocsma, a városban lévő nagy vendégfogadó, mészárszék, egyéb királyi haszonvételek közösen árendában adódván, annak 1/24 része illeti, ez tesz esztendőnként 500 forintot. SZÁNTÓK Első calcatúra 60 hold (1200 D öl). Minden holdba elvetnek 1 1/2 p.m. magot, összesen 90 pozsonyi mérőt. Több esztendei számadás és a helyi elöljárók szerint is, megad 5 magot (kivévén a vetőmagot az arató- és nyomtatórészt), azaz minden mérő ötöt, ennél fogva összesen 450 mérőt, amely helyben 4 forintjával eladható. így tehát még a rostálásra is minden százra lehúzván 441