Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Schleininger Tamás: A Szentendrei Kaszinó története a korabeli sajtó tükrében

Schleininger Tamás (Ferenczy Múzeum, Szentendre): A SZENTENDREI KASZINÓ TÖRTÉNETE A KORABELI SAJTÓ TÜKRÉBEN I. FEJEZET A KASZINÓ KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI - TÁRSADALMI HÁTTERE A Szentendrei Kaszinó 1892-ben alakult. Hogy milyen társadalmi és politikai közegben működött, a fejlődés mely tényezői segítették megalakulását, annak megértéséhez célszerCí röviden bemutatni a XIX. század végének Szentendréjét. • Szentendre a múlt század közepén már rendelkezett mindazokkal a jegyekkel, amelyek formai átalakulásokkal bár, de lényegét tekintve a mai napig fennállnak és hatnak. A kisvárosias jelleg két irányból közelíthető meg: első esetben a falusi életvitelből eredő nyugalom és rend (Szentendre esetében a mezőgazdasági munkák periódusosságát a szőlőtermesztés jelenti) az, ami a város életvitelében dominálhat; a második esetben a polgárosodás folyamatának felerősödése, az ipari fejlődésből adódó pozitív és negatív hatások érvényesülése határozhatja meg a település profiljának kialakulását. Szentendre, miközben az első felöl halad az utóbbi felé, szerencsésen elkerüli ezeket a buktatókat: a vidéki tespedést - mint „kiindulópontof - és az iparosodással járó traumákat - mint „végpontof. A fejlődésirány: a főváros közelségéből és a természeti adottságok permanens meghatározottságából kialakult nyugalmas kisvárosból; a termelési módozatok és feltételek megváltozásából, a közlekedés egészének fejlődéséből és a népesség fluktuációjából a nyugalmas kertváros, üdülőváros felé. Az elmondottakat még a következőkkel kell kiegészíteni: Budapest közelsége már akkor is meghatározó jellegű Szentendre életére, amikor a közlekedés csak a ritka hajójáratokra, vagy a szekérszállításra korlátozódik. (Gondoljunk csak a céhes életre, amikoris a szentendrei csizmadiák, szűcsök, szabók, vargák, stb. budai pandanjaiktól veszik át a céhleveleket. De a mindenkori kereskedelem is a fővárossal, vagy a fővároson keresztül történik!) Az a történelmi folyamat, amely a polgárosodás elindítója és kiteljesítője - és amit mi a gazdasági élet megváltozásából, az emberek, embercsoportok „mozgásából' és a közlekedési feltételek javulásából eredeztettünk -, ok-okozati kapcsolatban van a város lakóinak életmódváltozásával. Egyrészt módosul Szentendre nemzetiségi összetétele, másrészt megszűnik a monokultúrás termelés (szőlőművelés elhalása). Ebből és a tőkehiányból eredően (ami meggátolja Szentendrén az ipar fejlődését), az addig földmunkából élők nagy hányada a főváros gyárai felé tendál. A HÉV beindulása okozati tényezőként szerepel az előbbi folyamatban. Ugyanakkor, ha nem is akkora mértékben, de megindul egy visszafelé áramlás is: Szentendre természeti adottságai és az akkori telekárak elérhetősége arra ösztönzi az intelligencia felsőbb köreit képviselő néhány művészt, tudományos, gazdasági és politikai szakembert, valamint a fővárosi nyugdíjasok bizonyos hányadát, hogy Szentendrén telepedjenek le. Tehát, a város társadalmi összetételében is hangsúlyozott módosulások következnek be. 348