Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Részletek Csala István életrajzából

osztással kapcsolatos első dokumentálható ese­mény a földreform bizottság március 12-i ülése volt (Cegléd, 1945. március 18.) A Ceglédi Földigénylő Bizottság megalakulásának pontos ideje nem isme­retes, de működését bizonyítja, hogy április 8-án az Árpád térre összehívott nagygyűlésükön ismertet­ték a szónokok a részleteket s "közel 500 nincste­len" a birtoklevelet is átvehette. Apró, ám jellegze­tes adalék, hogy az MKP egy nappal korábban szin­tén tartott e témáról külön nagygyűlést. (Cegléd, 1945. április 8.) A földreform politikai jelentőségét minden párt felismerte és igyekezett a saját hasz­nára fölhasználni az ebben rejlő lehetőségeket, ezért került rövid idő múlva a Bizottság a támadá­sok kereszttüzébe. A földosztás során elkövetett hi­bák, igazságtalanságok és a vezetők iránt megnyil­vánuló bizalmatlanság miatt szeptember 1-én az Országos Földbirtokrendező 'fanács feloszlatta a c<?c;/(?íftszervezetet. Az új összetételű bizottság Csala István elnökletével szeptember 2-án alakult meg, de a személyét ért támadások miatt már november 1-én lemondott. A történetnek azonban itt még nincs vége. A Csala István által elmondott akció volt a folytatás, amely a "Földet vissza nem adunk!"mozgalom elnevezés­sel került be a történelembe. A részletes feldol­gozásra váró eseményből ezúttal csak a tényekkel ismerkedjünk meg: Kerék Mihály, az Országos Föld­birtokrendező Tanács kisgazdapárti tagja egy, a ceg­lédi Városházán összehívott ülésen 7 panaszos ké­résének megvizsgálása után perújítást kért, a meg­állapodást rögzítő jegyzőkönyvet a helyi Földigény­lő Bizottság is aláírta. Néhány nap múlva azonban a helyi és országos kommunista sajtó mély felhá­borodással írt az esetről, az ügy kapcsán Kerék Mihály személyét sorozatos és kíméletlen, igazság­talan és vad támadások érték. Az MKP helyi cso­portja ellenlépésre szánta el magát. (Cegléd, 1945. november A.) Az immár kommunista elnök vezet­te Földigénylő Bizottság Török Zselinszki'János ve­zetésével 100 (mások szerint 80) tagú küldöttséget indított Budapestre 1945. január 15-én, az út szer­vezői a kommunista párt tagjai voltak. Panaszuk­kal előbb Rákosi Mátyást, az MKP főtitkárát, állam­minisztert, majd Donath Ferenc földművelésügyi államtitkárt, Veres Pétert, az Országos Földbirtokren­dező Tanács elnökét, Kerék Mihályt a Földbirtok­rendező Tanács megyei vezetőjét és Kovács Béla földművelésügyi minisztert keresték fel. Az egyik résztvevő szerint nem éppen békés hangulatú "ta­lálkozón" Veres Péteri]]. Kovács Béla ígéretet tett a panasz kivizsgálására. Február 6-án az előbbi va­lóban megjelent Cegléden s az Országos Földren­dező Tanács képviseletében felülvizsgálta Kerék Mihály korábbi döntését: a 18 peres ügyből 16 eset­ben léiül is bírálta azt. A Ceglédi'Kisgazdaújságban Kerék Mihály józan érveivel visszautasította az őt ért vádakat, de rövid idő múlva lemondott tisztéről. 1946. április 2-án elkészült a jelentés arról, hogy a földosztás befejeződött Cegléden. A MOSZK-ï6\ és a szövetkezeti mozgalommal kap­csolatos terveiről az itt elmondottakon kívül több­ször is nyilatkozott a korabeli lapokban Csala Ist­ván. Tiszteletreméltó, jó szándékot sugalló véle­ményét saját tapasztalatai alapozták meg, azonban a cikkekből egyúttal baljós események is előreve­títik árnyékukat. íme, az egyik idézet: "Ma már nincs értelme a mezőgazdaságban annyiféle szövetkezet­nek, mint régen volt. Legyen a faluban csak egy szövetkezet: a földmívesszövetkezet és ennek egyes csoportjai, osztályai lássák el a különböző fel­adatokat." (Dolgozó parasztok kezébe kell adni a szövetkezetek irányítását.) Nem nehéz ebben fel­ismerni az aktuálpolitikai irányvonalat - a következ­ményeket már mi is" ismerjük. A Magyar Országos Szövetkezeti Központot négy részvénytársaság összevonásával egy 1947-es kor­mányrendelet állította fel. Feladata a tagszövetke­zetek termelésének előmozdítása, termékeiknek értékesítése, nyersanyaggal, gépekkel való ellátá­sa, ellenőrzése stb. A minisztertanács 1948-ban al­kotott rendelete éltelmében földművesszövetkezet és földművesszövetkezettel megegyező célú szö­vetkezet csak a MOSZK tagjaként működhetett. A 4049/1949- kormányrendelet szüntette meg ezt a szervezetet, jogutódja a SZÖVOSZ lett. Bárányos Károly (1892-1956) a MOSZK-hoz ke­rülése előtt közellátásügyi, majd földművelésügyi miniszter volt. 6. Ez a kormány már csak a nevében volt koalíciós kormány. Két fontos esemény ugyanis előre meg­határozta sorsát, körülhatárolta lehetőségeit. Az első fontos pont az 1947-es választás volt, amely lényegesen megváltoztatta az erőviszonyokat a koalíción belül. A "kék cédulás" jelzővel illetett vá­lasztás során 100 mandátumával az MKP lett az or­szág legerősebb pártja, bár abszolút többséget így sem szerzett az országgyűlésben. Ezt a helyzetet 341

Next

/
Oldalképek
Tartalom