Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Részletek Csala István életrajzából

tagság létszáma, befolyása nem ismeretes. Csala István elmondása szerint inkább választási pártként működtek. Rajta kívül Knkla Benő, Váróczi Mihály, Ócsai Gergely, Halmi István is a régi alapító tagok közé tartoztak. Helyi újságjuk az 1920 óta létező Ceglédi Kisgazda volt, amely 1939-ig jelent meg ezen a néven. Szerzői a párt tagjai közül kerültek ki, Csala István cikkei is rendszeresen megjelentek itt. Néhány nevével jelzett írás címe: Л telepítés akadályai, Kell-e a balettá, Л Ince m a termesztés nek nagy jövője van, Hódító svábok. Bajcsy-Zsilinszky Endrének ( 1886-1944 ) nem csak Halmi István volt az egyetlen ceglédi kapcsolata. Ócsai Gergely ceglédi kisgazda 1930 óta állt vele kontaktusban. Ócsai nakciVkei jelentek meg az Előőrsben, egyik szervezője, majd kortese volt a Bajcsy-Zsilinszky dhpíxott-л Nemzeti Radikális Pártnak az 1931-es választásokon a derecskéi kerületben. A Bajcsy-Zsilinszky emlékére rendezett gyászünnepséget 1945. május 27-én tartották Cegléden. Délelőtt ünnepség keretében leleplezték a tiszteletére állított emléktáblát, délután pedig a kisgazdapáll Szabadság téri zászlóbontó ünnepségén emlékeztek rá. Ez utóbbi esemény szónoka Csala Istvánon kívül Nagy Ferenc, orsz. főtitkár, Arany BáiUntbudapesti főtitkár és Knkla Benő, a helyi szervezet elnöke volt. Nagy Sándor-ié\e kocsmának a mai Kossuth éttermet nevezték a háború előtt. A Népkör utcai épület helyén ma üres telek van. 4. A kisgazdapártműködését belügyminiszteri rendelet tiltotta meg 1944. március 28-án. Ceglédre 1944. november 4-én érkeztek meg a szovjet csapatok. November 15-én indult meg a közigazgatás, a szovjet városparancsnok által kijelölt polgármester, SzaniszlóJános vezetésével. (Korábbi neve,- Szalisznyó János). Ó 1945. április 17-ig maradt e tisztségében, az új polgármester, Szelepcsényi Imre április 18-án lépett hivatalba. December elején már három párt működött Ceglédem az MKP, az SZOP és az FGKP. Az NPPés a PDP csak 1945 elején kezdte meg a szerveződést. A pártok delegátusaiból állt össze a Ceglédi Városi Tanács 1944.december 2-án. Farhas Mihály (1904-1965) a Moszkvában élő magyar kommunistákkal együtt tért haza, a párt egyik "frontembere volt". 1945-ben belügyi politikai államtitkárként, majd 1948 és 1953 között honvédelmi miniszterként komoly felelősség terhelte a sorozatos törvénytelenségekért. Erdei Ferenc (1910-1971) és Révai József {18981959) az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága megbízottjaiként érkeztek Ceglédre december 17-én. Az idő rövidsége, a bizonytalan helyzet, a szervezési lehetetlenségek miatt nem tarthattak formális választást, Csala István FKGP-i illetve az MKPból Cseh János és az SZDP-ből Pintér Miklós delegálását egy, a Városházára összehívott nagygyűlés szentesítette. A küldöttek másnap indultak el Debrecenbe, a december 21-én összeülő Ideiglenes Nemzetgyűlésre. A képviselők csak azokról a településekről érkezhettek, melyeken addigra már a front átvonult. Az 1944-es nemzetgyűlési választásokat, a gyűlés összetételét a háborús helyzeten kívül politikai megfontolások is irányították: a tét nagy volt, a hatalom megszerzéséért vívott küzdelem már ekkor elkezdődött. Cseh János esete igen jellemző a korra. Az adatközlők által elmondottak alapján úgy gondolom, hogy eltávolítása a kommunista párton belüli hatalmi versengéssel állt összefüggésben. A 19-es emigráns és titkárhelyettes valamint az 1944-ben Ceglédre érkező Németh Sándor közötti ellentét rövid, de heves volt, 1945. február 2-án Cseh Jánost szimpatizánsaival együtt kizárták a pártból és letartóztatták. A vád nehezen azonosítható panaszokon alapult. Ezek alapján kerekedett ki a kommunisták helyi csoportjának az ítélete: Cseh János fasiszta. Péter Gábor (1906-) 1945-től a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága Politikai Rendészeti Osztálya, majd a budapesti Államvédelmi Osztály (ÁVO), illetve az Államvédelmi Hatóság (ÁVII) vezetője. Cseh János fegyelmi ügyében az MKP országos szervezetét is képviselte. A magyarországi németek kitelepítése - a kollektív felelősségrevonás jegyében - a nagyhatalmak potsdami konferenciáján, 1945 nyarán határoztatott el. A Csala István által említett eset ennek a határozatnak a helyi végrehajtásáról szól. A ceglédberceli illetve ceglédi német nevű, munkaképes férfiak és nők egy részét azonban már 1944 végén összegyűjtötték és a Szovjetunióba vitték - a hírhedt "málenkíj robot" áldozataival a győztes Szovjetunió az otthoni munkaerőhiányt akarta pótolni. 5. A földreformot az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. március 15-én kelt rendelete (közismert nevén a ó()0-as rendelet) alapozta meg. A ceglédi, föld340