Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622

/ 0 Nagy Egyed vicekapitány Iburzó György nádorhoz. Vác, 1614. augusztus 19az békéknek." A török jogszokás szerint ugyanis a vérdíjat Gyöngyös jobbágyainak, lakóinak kellett megfizetni, ahol a törökök meghaltak.

128 Gyöngyös török lakosságának megtámadása és kirablása miatt Nagy Egyedet Thurzó György felelősségre vonta, s a kár megtérítésére ítélte. Erre válaszolja neki 1612. március 6-án: „A töröknek elhozott marhájok avagy rongyok kottya vetyére hányattatott volt, kit a bányaiak, kit a dunántúl való vitézek vettek megh." /Azok is részt vehettek a fosztogatásban!/ így Nagy Egyednek saját marháját kellett elvesztegetnie. A megyei alispán, szolgabírák s több nemes személy előtt a fennmaradt lajstrom szerint 26 tételben 328 forint értékben török portékát a gyöngyösi bírák kezéhez visszaadott. A legnagyobb összegben „egy Pey loó" 45 ft., de egy szablya csak 3 ft. volt. „Az mi még hátra vagyon benne: egy kaláris, két keszkenő, egy szablya", felsorol még kb. 30 darabot. Szafer hodzsa marháiért a maga hitlevelét adta. Végül fogadja a nádornak: „Mindeneket megelégítem az mi kevés marhám megmaradóit, míg tart benne, akiket mivel tartozom." m A prédálásért Nagy Egyed drágán megfizetett. Teuffenhach Rudolf érsekújvári főkapitány korábbi jó véleménye megmaradt róla, s a füleki hadnagyság helyett Sárközi Joó Máté vicekapitány Vácon megüresedett helyére utódjának ajánlotta Ferdinánd főhercegnek s az elfogadva l6l4. április 4-én dekrétumával hozzájárult.

140 Vácon viselt tisztsége inkább a békés öt esztendő, mely I6l4-l6l9 között lepergett. Rövid ideig Dóczy István a főkapitánya, Nagy Egyedről egyik levelében, mint a lovak szakértőjéről nyilatkozik: Thurzónak vételre ajánlott török lovat Ludfi aga hozta Vácra s azt a vicekapitány megvizsgálta: „A laó szép meszünen hozott gyermekdeed tudatlansága vadgion, szeretsen laó, megh nem nagy testeő laó, hogy ha testesb lenne szeb laó nem kellenek annál, az Uraimval és Nagy Egedvel is nézettem, váltig dicséri az árrárul még nem alkudhattuk megh, /ti. a török/ nem száll alább igen árával, annál mint előtte hagyta, azt is remélni hogy az passa falut ad érte neki." Dóczy ajánlja, minthogy oly nagy az ára, talán mást kellene tudakozódniuk.

131 Valószínű ez a vétel elmaradt, három hónap múlva már az új főkapitány Beniczky Ferencnek más lóvételről írja Koháry Péter: „az mely paripát Fekete Pétertől vettem, elcserélte az Úr velem. Kegyelmed vegye megh az pesthy Paripát ha ép és jó." iyi 28