Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története
jellegű mondatot vagy fajvédő megjegyzést. 73 A területi revízió kérdésében nem elsősorban a fegyverek útján megvalósított „országgyarapítást" szorgalmazta, hanem valamiféle - egyértelműen végig nem gondolt - megegyezést várt. 74 A kisgazdák megerősödését a kormányzati segítség mellett a birtokosok mentalitásának megváltozásával együtt képzelte el. A földinség miatt elterjedt egykezes gyakorlatát visszatérően súlyos bűnnek tartotta. Az agrárgazdasági világválság miatt veszélybe került önálló gazdák Cegléd környékén is fogékonyak lettek az agrárius érdekekért határozottabban síkra szálló kisgazdapárt propagandája iránt. Ezt a számbavett kisgazdapárti tagok mennyiségi gyarapodása is igazolta. A kb. 1000-1100 tag zömét - egyes hírek szerint - Csala István agitálta meg a piacon. A párt helyi lapja, a Ceglédi Kisgazda hetilapként jelent meg dr. Antal István szerkesztésében. A Gömbös nézeteihez közel álló főszerkesztő írásaival szemben az igazi kisgazda érdekeket Kukla Benjámin - a párt első elnöke - és Váróczi Mihály képviselte. A lap több számában olvasható Csala István tollából logikus gondolatmenetű írás. ELSŐ PRÓBÁLKOZÁSOK A KÖZÉLETBEN A közismertté vált Csala István többször megpróbált bejutni a városi képviselőtestületbe. 1932. december 9-én a XI-XIV. kerületben pótképviselőnek választották, 75 majd 1935. december 15-én már teljes jogú tagja lett a 100 tagú képviselőtestületnek. 76 A választási rendszernek megfelelően a betöltendő helyek felét virilisták, illetve megbízottaik foglalták el, a többi hely sorsa a választás során dőlt el. Mandátumot az nyert, aki választókerületében a legtöbb szavazatot gyűjtötte össze. 77 Bekerülése nem azért volt elsősorban meglepetés, mert ellenzékiként lett tagja egy kormánypárti többségű - a vitás kérdéseket mindig ezáltal a maga javára eldöntő - képviselőtestületnek, hanem azért, mert a tanyasi kisegzisztenciák bizalmából került be a városatyák soraiba. Az 1936. január 9-én tartott alakuló ülésen a közmunkaügyi és a vízügyi bizottság tagjává választották. 7H A testület havi egy alkalommal ülésezett s a város közigazgatásával, működtetésével kapcsolatos kérdések kerültek az ülésterem asztalára. A kinevezések, megerősítések mellett érdemi dolgokban is döntéseket hoztak. Csala István indítványozta a cselédkereseti adó eltörlését s javaslata a képviselőtestület támogatását is elnyerte. Az adófajta állami jellege miatt érvénytelenítését nem tudták elérni. 79 Más alkalommal a ceglédi tanyák közlekedési viszonyainak érdekében emelt szót. 80 Egy későbbi ülésen a meteorológiai állomások számának gyarapítását támogatva kifejtette a megfigyelések eredményeinek a termelésben kimutatott anyagi hasznát. Önkéntes megfigyelőként felajánlotta segítségét az eső és hőmérséklet mérések eredményeinek vezetésére. 81 Felszólalt szűkebb lakóhelye gazdáinak érdekében: a kocsiút pontos kimérését szorgalmazta azért, hogy a haszonbérlők igazságosabban fizessék adósságukat. 82 Kérdést intézett a Ceglédi Napok elszámolásának elhúzódása és a birtokhatárokon ültetett fák tulajdonjogi rendezetlensége miatt a polgármesterhez. 83 Felhívta a figyelmet a tanyavilágban kiépített villanyvezetékek oszlopainak forgalmi akadályt jelentő elhelyezésére, sürgős intézkedést kérve. 84 Javasolta a városi számvevőség hivatalnoki létszámának bővítését s támogatta a tanyasi tejszövetkezet telekvételi kérelmét is. 85 A magyar nyelvű iskolák fenntartásának költségeit növelni kívánta, mert féltette azokat a jobban felszerelt és egészségesebb német nemzetiségi iskolák konkurenciájától. 86 315
