Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története

Elutasította a helyi zsidó fiatalságnak a városi közfürdőből tervezett kitiltását. Ezzel személyes politikai bátorságról is tanúságot tett, mert már a korabeli szociográfusoknak is feltűnt a Cegléden tapasztalható nagyfokú antiszemitizmus."

7 SZEREPE Л VÁROS ÚJJÁÉPÍTÉSÉBEN Személyét közvetlenül a II. világháború nem érintette. Ugyan 1942 és 1944 között néhány alkalommal Cegléd-Körösmezőre be kellett vonulnia, de a frontra már nem került ki.

88 Tágabb családja nem volt ilyen szerencsés: Ferenc öccse a felvidéki partizánharcok során megsebesült s 100%os hadirokkantként ellátásra szorulva tért haza.

89 A háború borzalmai 1944 október végén érték el a várost, s bár a front hamar túlszaladt a településen, a lakosság a budapesti ostrom idején sokáig az óvóhelyeken töltötte napjait, megszenvedte a rekvirálások, a zabrálások terheit, vasútja tönkrement, fűtenivalója és élelme alig volt. Az orosz városparancsnokság felszólítására a Független Kisgazdapárt - a kényszerű illegalitás után - az elsők között újította fel működését. A párt ideiglenes elnökének megválasztott Csala István a város irányítására megalakult, koalíciós alapon szervezett hat fős intézőbizottság tagjaként szervezte a tanyavidéken a rendőrséget, igyekezett téli tüzelőről gondoskodni, kezdeményezte a megrongált vasút helyreállítását.

90 Egy esztendeig - fizetés nélkül - a városgazda tisztségét is betöltötte s szülővárosa élelmiszerellátásán fáradozott.

91 A ceglédi Nemzeti Bizottság 1945. január 7-én tartott alakuló ülésén pártja képviseletében delegált lett.

92 BEKAPCSOLÓDÁSA AZ ORSZÁCOS POLITIKÁBA Nagypolitikai „karrierje" 1944-ben kezdődött el. Révai József és Erdei Ferenc decemberi látogatásukkor közölték a helyi pártokkal, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlésben egy-egy képviselővel képviseltethetik magukat.'^ A Kisgazdapártban három jelölt között kellett dönteni: Kukla Benjámin, a korábbi elnök elutasította a megválasztását, mert nem kívánta őrizet nélkül hagyni tanyáját. Váróczi Mihály - tősgyökeres ceglédi família sarja, régi megbecsült kisgazda és ismert helyi publicista volt - attól tartott, hogy 300 holdas bérlete miatt személye rossz fényt vetne a Kisgazdapártra s így visszalépett a jelöléstől. Csala István volt a harmadik jelölt, aki el is utazott s képviselte pártját az Ideiglenes Nemzetgyűlésben.

94 Hazaérkezése után egy ideig a földosztó bizottság elnökeként szakértelmével segítette a földek kiosztását. Családjára való tekintettel hat holdat írtak a nevére s így már 13 holdas birtokát politikai elfoglaltsága miatt családtagjai segítségével művelte meg.

95 Maga a földosztás gyakorlati végrehajtása nem nyerte el tetszését. Igazságtalanságnak tartotta a jogtalan földelvételek utólagos szentesítését s kevesellte pártjának aktivitását is. Minden földet kiosztott volna, hogy - hosszabb lejáratú törlesztési idő alatt - fokozatosan egy új birtokososztály alakuljon ki. Miközben helyi viszonylatban saját pártjában megütközéssel fogadta egyes szélsőséges kommunista - és szovjetellenes - nézetek megjelenését, a kommunisták soraiban meglepetéssel fedezett fel ismert kisnyilasokat. Személy szerint kevés politikai konfliktusa volt a riválisnak tekintett 316