Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története

reteit. Az oktatás utolsó két éve a korábban megtanultak ismétlésével, a kisebbek oktatásával és a tanító helyettesítésével telt el az osztatlan iskolában. 36 A korabeli szokásoknak megfelelően az alsófokú iskolákat befejező gyerekeket a gazdaszülők azonnal munkába állították. Nem történt ez másképpen Csala Bertalan gyermekeivel sem. István számára a valódi tanulóévek ekkor, 12 éves korában kezdődtek meg. A gyerekeknek előbb rész-, majd teljes munkát végző segítőként való bevonása a mezőgazda­sági munkába nem csak a paraszti takarékoskodás miatt történt, hanem a földművelésnek a gya­korlatban történő elsajátítása céljából is. Olykor a döntésben - a tanulásnak egy bizonyos szinten való megállapításában - az az évszázados paraszti félelem is vezet(het)te a szülőket, hogy a na­gyobb műveltséget szerzett parasztgyerek „nadrágos úr" lesz, elszakad a szülői háztól, megtagadja a korábbi értékrendet és osztályát. István számára a napi megfeszített munka mellett - miután elvégezte a helyi Téli Gazdasági Is­kolát" - nagyon nehéz volt a szellem pallérozására időt és energiát fordítania. Apja felesleges időpocsékolásnak ítélte az olvasást - ismereteink szerint testvérei sem voltak különösebben be­tűkedvelők - ezért éjjelente, szinte titokban az istállói petróleumlámpa fényénél olvasta megtaka­rított pénzén vásárolt fizikai, matematikai, gazdasági tárgyú könyveit. Teljesen autodidakta mó­don önképzés útján ismerte meg a világot. 38 Életében az első nagy változást a világháború jelentette. Apja bevonulása után 15 éves korában egyedül kellett átvennie a családi gazdaság vezetését, a munka irányítását. Emberfeletti erő­feszítések árán, nagy nehézségeket legyőzve állta meg a helyét. 39 1917-ben kapta meg a behívóparancsot a 38. sz. közös Mollinary gyalogezredhez, a Bécs mel­letti Korneuburgba. A kiképzés után egy vasúti (műszaki) ezred tagjaként Máramaros megyében az orosz frontra került, onnan hamarosan Itáliába, az olasz frontra vitték/ 10 1918 októberében a századában az elsők között volt, aki letépte sapkarózsáját s nemzeti szinú szalagot tűzött ki helyette. 4 ' Egy hónap múlva ezredével fogságba esett s egy éven keresztül a Eöldközi-tenger partján fekvő Orbetelló várában őrizték őket. Innen kísérelt meg társaival siker­telen szökést is. A fogságban a korábban megszerzett matematikai ismeretei voltak segítségére. Előbb épületek légköbméterét kellett kiszámítania, majd csekély díjazás fejében a városparancsnok gyerekét korrepetálta. 1919 novemberében maláriás betegként érkezett haza a szombathelyi gyűjtőtáborba. 42 Felgyógyulása után 1921-ig még a Horthy-hadseregben katonáskodott, majd leszerelték. Tizede­si rendfokozatot ért el, de mikor kofferjában Népszavát találtak, lefokozták. 43 Hazakerülése után továbbra is apja háztartásában élt s a családi gazdaságban dolgozott. LELKIISMERETI KONFLIKTUSBAN Hosszú évekig járta a részben általa is szervezett bálokat, míg végre megtalálta jövendőbelijét, aki vállalta a tanyasi gazdálkodás nehézségeit. Választottja apja birtokszomszédjának félárva leánya volt s a konfliktus a fiatalok eltérő vallási hovatartozásában rejlett. A Szűcs szülők éppen erre a különbségre hivatkozva akarták a készülő frigyet megakadályozni. A helyzet megoldása érdekében Csala István az árvaszék előtt olyan re­verzálist adott, amely értelmében minden születendő gyermeküket reformátusnak nevelik majd. (Korábban itt is az az általános szabály érvényesült vegyes felekezetű házasságok esetében, hogy a születendő gyerek az azonos nemű szülő vallását követte.) Erre az időre Cegléden a reformátusok túlsúlya megszűnt, a két felekezet között a számszerű különbség nagymértékben lecsökkent. Az előző század vallási ellentétei már nem voltak megha­310

Next

/
Oldalképek
Tartalom