Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története

reteit. Az oktatás utolsó két éve a korábban megtanultak ismétlésével, a kisebbek oktatásával és a tanító helyettesítésével telt el az osztatlan iskolában.

36 A korabeli szokásoknak megfelelően az alsófokú iskolákat befejező gyerekeket a gazdaszülők azonnal munkába állították. Nem történt ez másképpen Csala Bertalan gyermekeivel sem. István számára a valódi tanulóévek ekkor, 12 éves korában kezdődtek meg. A gyerekeknek előbb rész-, majd teljes munkát végző segítőként való bevonása a mezőgazdasági munkába nem csak a paraszti takarékoskodás miatt történt, hanem a földművelésnek a gyakorlatban történő elsajátítása céljából is. Olykor a döntésben - a tanulásnak egy bizonyos szinten való megállapításában - az az évszázados paraszti félelem is vezet(het)te a szülőket, hogy a nagyobb műveltséget szerzett parasztgyerek „nadrágos úr" lesz, elszakad a szülői háztól, megtagadja a korábbi értékrendet és osztályát. István számára a napi megfeszített munka mellett - miután elvégezte a helyi Téli Gazdasági Iskolát" - nagyon nehéz volt a szellem pallérozására időt és energiát fordítania. Apja felesleges időpocsékolásnak ítélte az olvasást - ismereteink szerint testvérei sem voltak különösebben betűkedvelők - ezért éjjelente, szinte titokban az istállói petróleumlámpa fényénél olvasta megtakarított pénzén vásárolt fizikai, matematikai, gazdasági tárgyú könyveit. Teljesen autodidakta módon önképzés útján ismerte meg a világot.

38 Életében az első nagy változást a világháború jelentette. Apja bevonulása után 15 éves korában egyedül kellett átvennie a családi gazdaság vezetését, a munka irányítását. Emberfeletti erőfeszítések árán, nagy nehézségeket legyőzve állta meg a helyét.

39 1917-ben kapta meg a behívóparancsot a 38. sz. közös Mollinary gyalogezredhez, a Bécs melletti Korneuburgba. A kiképzés után egy vasúti (műszaki) ezred tagjaként Máramaros megyében az orosz frontra került, onnan hamarosan Itáliába, az olasz frontra vitték/

10 1918 októberében a századában az elsők között volt, aki letépte sapkarózsáját s nemzeti szinú szalagot tűzött ki helyette.

4

' Egy hónap múlva ezredével fogságba esett s egy éven keresztül a Eöldközi-tenger partján fekvő Orbetelló várában őrizték őket. Innen kísérelt meg társaival sikertelen szökést is. A fogságban a korábban megszerzett matematikai ismeretei voltak segítségére. Előbb épületek légköbméterét kellett kiszámítania, majd csekély díjazás fejében a városparancsnok gyerekét korrepetálta. 1919 novemberében maláriás betegként érkezett haza a szombathelyi gyűjtőtáborba.

42 Felgyógyulása után 1921-ig még a Horthy-hadseregben katonáskodott, majd leszerelték. Tizedesi rendfokozatot ért el, de mikor kofferjában Népszavát találtak, lefokozták.

43 Hazakerülése után továbbra is apja háztartásában élt s a családi gazdaságban dolgozott. LELKIISMERETI KONFLIKTUSBAN Hosszú évekig járta a részben általa is szervezett bálokat, míg végre megtalálta jövendőbelijét, aki vállalta a tanyasi gazdálkodás nehézségeit. Választottja apja birtokszomszédjának félárva leánya volt s a konfliktus a fiatalok eltérő vallási hovatartozásában rejlett. A Szűcs szülők éppen erre a különbségre hivatkozva akarták a készülő frigyet megakadályozni. A helyzet megoldása érdekében Csala István az árvaszék előtt olyan reverzálist adott, amely értelmében minden születendő gyermeküket reformátusnak nevelik majd. (Korábban itt is az az általános szabály érvényesült vegyes felekezetű házasságok esetében, hogy a születendő gyerek az azonos nemű szülő vallását követte.) Erre az időre Cegléden a reformátusok túlsúlya megszűnt, a két felekezet között a számszerű különbség nagymértékben lecsökkent. Az előző század vallási ellentétei már nem voltak megha310