Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története
tározóak. A felekezeti különbségek jelentősége csökkent, helyettük a vagyoni-társadalmi különbözőségek váltak dominánsakká. A vőlegény rokonai a vegyes házasság protestáns templomban való megkötését még elfogadták, de az első gyerek református módon történt keresztelésekor a rekatolizációt sürgették. Az apai nagyapa még 6 hold földet is felajánlott, ha unokája az ő vallását követi.' 14 Ebben a kiélezett szituációban Csala István - aki maga sem volt teljesen tisztában a két vallás közti különbségekkel - egyedül döntött. Nem kívánta, hogy felesége összeütközésbe kerüljön saját rokonaival, a családi béke érdekében felpakolta családját, megszüntette szüleivel a közös háztartást, elhagyta azok tanyáját s 1928-ban teljesen önálló életre rendezkedett be/' 5 Felnőtt testvérei maguk is gazdálkodni kezdtek, majd édesapjuk 1938-ban bekövetkezett halála után függetlenné váltak egymástól. Ferenc a darálómalom tulajdonosa lett, családot nem alapított. János megnősült s apjuk tanyáját örökölte. 4l ' A CÉLSZERŰEN GAZDÁLKODÓ KISGAZDA Az önálló gazdálkodás feltételei Csala István számára a vallási ellentétek miatt bekövetkezett családi-rokoni felháborodás utáni elköltözéssel „teremtődtek meg". Saját földje nem lévén, haszonbérletbe kényszerültek. Előbb Cegléd határában egy ismerős özvegyasszonnyal kötöttek három éves szerződést 9 holdas birtokának megművelésére. Két évvel később a tulajdonos halála miatt a megállapodás érvényét vesztette. Innen egy szomszédos tanyára költöztek s immár 17 hold földet vettek bérbe. A megegyezés szerinti meglehetősen magas haszonbér (évi 50 kg csirke, kacsa, 200 tojás, 2 1 „sült vaj") mellett a bérbeadó megtermelt gabonájának ingyenes hazafuvarozására is kötelezettséget vállaltak. További terheket jelentett a tulajdonos másutt elterülő földjének ingyenes művelése, a termeivények elszállítása.' 17 Csala István társaival lókapázás közben 311