Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden

Széchenyi Mór és Steinfeld Gyula, Herczeg u. 18., 1916. X. 20.: csupán e szűkszavú bejegyzés tanúskodik kettejük közös vállalkozásáról, személyükről, tevékenységükről legfeljebb csak talál­gatni lehetne. 73 A Herczeg utcában, de a 25. sz. házban lakott még egy fényképész, Appel Endre. Személyi adatait a halotti anyakönyvből írtam ki, ezek szerint 1886-ban született és 1917-ben a harctéren halt meg. Egy fényképen is megtalálható a jelzése, de több emlék nem maradt fenn róla. 74 Akik ismerték, „goszpodi" Konfinoként emlegették Konfino Gábort. Neve és ragadványneve egyaránt idegen (szláv?) származásra utal. Ő a már jól ismert Rudda-Száger-Mózer cég alkalma­zottja volt, ám 1919-ben önállósította magát és kibérelte a Batthyány utcai műtermet. Az Uránia mozi a Sárik cég tulajdona volt, így hát az udvarban álló műtermet is tőlük bérelhette Konfino. Könnyű dolga nem lehetett, már csak az időpont sem kedvezett igazán az ilyesfajta tevékeny­ségnek. De azért különlegességgel ő is szolgált: „Elvállalom minden e szakmába vágó munkát, ú.m. művészi kivitelű lev.lapokat és portrékat, különös figyelmébe ajánlom a nagyérdemű kö­zönségnek, hogy menyasszonyi felvételek alkalmával kocsival az udvarba beállhatnak..." Műter­mében villannyal világított, ezért tarthatott nyitva reggel 8-tól este 8-ig. Néhány hét múlva már egy fűszeres üzletben volt érdekelt, ez azt jelzi, hogy a fényképész és kereskedő szakmát bizonyára fölváltva végezte, esetleg a műtermét időnként bérbeadta. 1919 áprilisában ugyancsak ebben a műteremben táncórákra lehetett jelentkezni. Konfino ügyesen és gyorsan alkal­mazkodott, újra meg újra változtatott. 1919 végén „Gábor" fényképészként mint az ElsŐ Czeglédi Fényképnagyító Vállalat tulajdonosa is kínálta szolgálta­tását, érvelése igen meggyőző volt: „A nagyérdemű szíves pártfogását kérem annál is inkább, hogy kikerülje a meg­bízhatatlan vidéki utazók minduntalani zaklatását." Ez a hír némi adalék a kora­beli ügynökök módszeréhez is. Konfino jelzésű képek eddig még nem kerültek elő. Úgy látszik, a közért­hetőség miatt idegen hangzású vezeték­neve helyett inkább a keresztnevét írta ki a cégérre, mert a „Gábor" aláírás vi­szont szerepel a képeken. Konfino Gábor iparjoga 1925-ben megszűnt, további sorsa ismeretlen. 75 Laczkovich (Laczkovics) Andor, Arany u. 6., 1919-1920.: mindössze ennyit jegyzett fel róla az Iparlajstrom. 76 Újabb két név: iff. Hörömpő Ferenc és Hrebik György, egy helyszín: a mozi ud­var, egy dátum: 1920. Úgy tűnik, hogy az iparengedélyt külön-külön kérték, hamarosan azonban, bár nem tartósan, „ ,.. -., . _ , -', -, i Konfino Gabor közös vállalkozásba rogtak. Ok működ- (KaczúrPál tul ) 288

Next

/
Oldalképek
Tartalom