Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden

tették a „Battyány műtermet. Hogy önállóak voltak-e vagy talán Konfino munkatársai, alkalmazottai vagy bérlőtársai - ezt éppúgy homály fedi, mint egész tevékenységüket.

77 Korábban már volt szó a „Ruzicska rejtélyről". Nem tudni ugyanis, hogy Ruzicska Gyula miért a Kórház tér 2. sz. telephelyre kért iparengedélyt 1921-ben, ha műterme 2 hónap múlva az Angyal és Kéz utca sarkán nyílt meg. Változott közben a cégér is: Ruzicska mellé fölkerült a Halmi név is. Az ígéretekkel ők sem fukarkodtak: „A modern fajtájú jó fényképek előállításán kívül legnagyobb igyekezettel arra fog törekedni e műterem, hogy olyan fényképnagyításokat állítson elő egy színben és olajfestékkel színezve, hogy senkinek se legyen több oka nagyított fényképet a házaló vigécektől rendelni." A múzeum gyűjteménye is őriz egyetlen „Foto Ruzicska és Halmi" jelzésű fölvételt, ez azonban nem műteremben készült, hanem a szabadban, egy tanyaudvaron. Vállalkozásuk nem volt tartós, hiszen már 1922-ben lemondtak iparjogukról és a műterem új gazdára talált.

78 Czeglédy Sándor 1921-ben költözött Ceglédre, személyében egy új fényképész típus jelent meg a városban, addig itt nem tapasztalt, szokatlan szívóssággal, kitartással, ötletekkel, leleménnyel vetette magát az üzleti életbe. Celldömölkön született 1888-ban, a szakmát Budapesten tanulta, egy Keresztény Béla nevű fényképész műtermében. Cegléden 1921. május 21-én váltotta ki az iparengedélyt s ettől kezdve neve mindig jelen volt az újságokban és a közéletben. Először Zoltán Zsigmond Szegfű utcai műtermét vette át, ez az első híradás róla. A sok egyforma hirdetés után Czeglédy egy mondatára rögtön felfigyelhet minden Olvasó: „Különlegességeim: menyasszonyi, gyerek és művészi fényképek." Az előbbi két „különlegesség" szinte mindenki reklámjában szerepel, de az utóbbit kevésbé ajánlották a fényképészek, Czeglédy azonban később is állandóan hivatkozott erre a specialitására. Úgy látszik, különben sem állt tőle távol egy kis egészséges nagyzási hóbort, „Cegléd város elsőrangú fényképészeti műterme", szól az egyik reklámszöveg a helybeli újságokban. Mintha ő „találta" volna fel az alkalmi fényképezést: az esküvőn kívül karácsony, újév, húsvét táján külön felhívta az ünnepi ajándékozás lehetőségeire a vásárlók figyelmét. De még a lakásberendezőknek is adott ötleteket: műtermében nagy választékban tartott képkereteket, sőt a keretezést is vállalta. Két év múlva újabb helyszínt választott, 1923-tól ő lett a „Danica" nevű, mozi udvari műterem bérlője is. „Kívánatra saját otthonában is készítek felvételeket." - olvashatta a korabeli érdeklődő ezt a bejelentést az újabb műterem megnyitásáról szóló hírben s Czeglédynek bizonyára sikerült további híveket szereznie. „A címre kérem ügyelni!" - írta hirdetése végére s ez azt sejteti, hogy a Szegfű utcai műterme sem szűnt meg, sőt még 1925-ben is kínálta ottani szolgáltatásait. Ügyei, anyagi körülményei bizonyára sikeresen alakultak, hiszen 1927-ben nagy vállalkozásba kezdett: műtermet építtetett a Rákóczi út 3- sz. telken. Ez azonban már nem fából ácsolt barakk volt, hanem „igazi", állandó műterem, az első ilyen Ceglédenl Azt, sajnos nem tudjuk, hogy közben a másik két műtermet is ő tartotta-e fenn? Hihetőnek látszik, hiszen így egyúttal kiszoríthatta a konkurrenciát. Czeglédy kezdeti lendülete nem csökkent, inkább évről évre gyarapodott. Sokféle társadalmi tisztséget vállalt, bizonyára ennek köszönhette a társaságoktól, egyházaktól, iskoláktól érkező megrendeléseket. Sokat dolgozott a sajátos „Czeglédy imázs" kialakításán. Ezért írta ki műtermére az „udvari és kamarai fényképész" jól hangzó, bár teljesen formális címet. Ügynököket küldött szerte a városban a megrendelések összegyűjtésére. Személyesen üdvözölte a kirakata előtt megálló bámészkodókat s ajánlkozás közben a „gyöngéd erőszaktól" sem riadt vissza. így lett belőle a 30-as évekre Cegléd egyik legismertebb, tekintélyes jövedelmű iparosa. Eközben azonban saját vesztét is okozta. Mert a nagy tömegben érkező megrendeléseknek nehéz időben eleget tenni, ám annál könnyebb a nagy fáradsággal megszerzett üzleti hírnevet tönkre289