Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden

Schuck Árminné jelzésű fénykép eddig még nem került elő Cegléden - úgy tűnik, ő inkább tulajdonos lehetett ebben az üzletben.

67 Lázi József az első, aki nem a központban, hanem a VIII. kerület 45-hen próbálkozott 1910ben. Valószínű, hogy ő nem műterembérlő, hanem alkalmazott volt, mert az Iparlajstrom bejegyzésén kívül nincs több hírünk róla.

6H Schweiger Károly viszont a centrumban, a Jászberényi úti Unghváry házban rendezkedett be 1911 és 1912 között. Róla sem lehet ennél többet tudni, mert többé nem hallatott magáról.

69 Tóth Alfréd 19H-ben Mlinárcsik Antallal együtt kezdett közös vállalkozásba a III. ker. 138. sz. telephelyen. Igaz, hogy 1913-ban lemondtak, de Tóth Alfréd, immár egyedül s immár a Batthyány u. 1. sz. házban 1914-ben újra próbálkozott. Sem kép, sem egyéb adat nem maradt róluk az utókorra.

70 Nagy Jenő bizonyára „gyanútlanul" érkezett Ceglédre 1912-ben, személye mégis kisebb vihart kavart a helyi lapokban. Vándorfényképész - írta róla megvetően a Czeglédi Közlöny s csak a cikk vége felé derül ki, miért ily elmarasztaló a Nagy Jenőt ért jelző: „A héten városunkban egy vándorfényképész járt, akivel több helybeli iskola fényképeket készíttetett a gyermekekről. Minthogy városunkban három adófizető és ügyes fényképész dolgozik, érthetetlennek találjuk ezt az eljárást. A mi fényképészeink épp oly olcsón elkészíthették volna a képeket s ami fő - sokkal szebben! Ha az intézetek s a helybeliek nem pártfogolják ok nélkül a mi embereinket, kire számítsanak? Több méltányosságot!" Kenyéririgység - vágta rá az érvekre a Czegléd s egyúttal kioktatta az ügyről részletesen is a rivális újságot. Szerinte a budapesti iény]íépész-\diptuaós\X.ó azért jött Ceglédre, hogy ott megtelepedjék s iskolai „akciójával" ezt a szándékát igyekezett megalapozni. Nagy Jenő iparengedélye egyébként a Puskaporos utcába szólt, sikeres működés azonban valóban nem várt volna rá, olyan kis város, mint Cegléd, nem lett volna képes eltartani több fényképészt.

71 . 1908-ban Ádler Zsigmondnak gyűlt meg a baja a sajtóval, pontosabban Sárik nyomdász-újságkiadóval. Ezúttal a „villamos színház" (mozi) volt a szálka, érthető, hisz Sárikék szintén működtettek mozit a városban, igaz, az övék csak 1909-ben nyílt meg. Akkor viszont megint kellőképpen fölháborodtak, mert Ádler újra megjelent a városban, igaz, megakadályozni így sem tudták, hogy 21 napra szóló engedélyt kapjon mozija működtetéséhez. Ádler 1913-ban hallatott újra magáról, ráadásul igazi szenzációt hirdetett: színesképeket kínált! Az elkészítés technikájáról többet nem árult el, de az általa közzétett reklám ügyesen fogalmaz, harsány hangja újszerű az eddig olvasottak között. Az Ádler-íéle fényképészeti műintézet újdonságának erejét csak növelhették ezek a mondatok: „Esős vagy borús idő nem határoz, mert csak villanyfény mellett fényképezünk. Iparkodjon mindenki magát csak színesen lefényképeztetni, mert csak rövid ideig tartózkodom itten. Ruha nem határoz, bármilyen színű ruhában lehet megjelenni. Csakis ezen egy vállalat létezik, mely színes fényképeket ily rövid idő alatt készít." Közölte az árakat is. Ezek szerint 3 db vizitkép vagy levelezőlap 2,50 koronába, 3 db kabinetkép pedig 3 koronába került. Ha visszaidézzük a Zoltán-Ше műterem ugyancsak 1913-as árait, jól látható, hogy az „árharc" Ádler javára dőlt el, az ő árai voltak az olcsóbbak. Ádlermég egy érdekes újdonsággal szolgált: „Egy személy öt alakban. Ilyen levelezőlapot bárki saját személye után megrendelhet. Ezen tréfás levelezőlapok egy nap alatt készülnek el. Ára: 2 darab 1 korona 20 fillér, 4 darab 2 korona." Az eféle játékos levelezőlapoknak mindig volt keletje, de nyilván a fényképész sem járt rosszul ezek elkészítésével. Ádler a mai Posta helyén álló régi óvoda egyik termét bérelte ki. Bevallottan nem akart sokáig Cegléden maradni, hiszen eredeti telephelye Léván volt. Az itt eltöltött időt azonban példaszerűen igyekezett kihasználni: mindössze 2 napos vállalási időt állapított meg.

72 28 7