Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden
A képek hátlapja - kétfélét is használt - szintén igényes ízlését dicsérik, szépek és találóak. A Czegléd újságbeli „titkos" hódolója nem késett megörökíteni azt a hírt sem, mely szerint Conradt Vilma 1903-ban a gimnázium valamennyi osztályát végigfényképezte, l60 filléres darabonkénti áron. A cikk szerzője maga is elcsodálkozott az eseményen: „Bár szokatlan eljárás ez, de mégis helyesen teszik, akik, ha módjuk van, megveszik osztályaik csoportképeit. Emlék ez a jövőre, a múltak barátsága felújítására." Conradt Vilma az Iparlajstrom bejegyzése szerint 1905-ben lemondott az iparjogról. Honnan jött, hova ment? - többé nincs hír róla. Kár, hogy csak néhány fénykép s néhány mondat őrzi emlékét! 62 Buchsbaum Gyula az Árpád tér 8. sz. házban Conradt Vilma „kortársa" volt, hiszen 1903-ban kapott iparengedélyt. Valószínű, hogy ő volt az első SzágerM. műterem alkalmazottja, s mivel a cégér csak a tulajdonos nevét tüntette fel, Buchsbaum Gyula ismeretlen maradt. 63 Ugyanígy járt Kerpit Károly, bár ő csak Conradt Vilma utánC?), 1905-ben került a Népbank udvarba. Ő volt az első, aki az amatőrökre is gondolt, hirdetésében felhívta a figyelmüket, hogy „külön osztályt" nyitott számukra és miszeresz lemezeket, papírokat, kartonokat kínált nekik. 64 De ez sem segített rajta, mert 1905 novemberében az ideszóló iparjogot Kövessy Rezsőné váltotta ki. Az újsághirdetésekben ugyan a férj neve olvasható tulajdonosként, aki néhány, általa fontosnak tartott körülményre külön felhívta a t. közönség figyelmét: „Midőn szives pártfogásukat kérem, bátor vagyok megjegyezni, hogy a főváros elsőrendű műtermeiben hosszú ideig sikerrel működtem; technikai eszközeim és világítási módszerem által azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a legkényesebb igényeket is kielégíthetem." Kínálata valóban sokféle volt, amit (emlékezzünk, hogy a hirdetés is november végén kelt) még egy jelentős hírrel megtoldott: „A műterem állandóan fűtve!" Nem csak a műtermet vette át, de Conradt Vilmáról „rámaradt" néhány fényképhátlap is, melyet úgy alakított át, hogy a név alá odabélyegezte: „utóda Kövessy". A Kövessy műteremben lefényképezkedett Gubody polgármester is. 1908-ban azonban megszűnt az iparjoguk, Cegléd szegényebb lett egy valóban kiváló, tapasztalt fényképésszel. 65 Rabb Sándornak talán még a mai Cegléden is vannak ismerősei, bár inkább Radványiként emlékezhetnek rá. Előbb ugyanis szakmát, aztán nevet is változtatott. Pedig ügyes kezű műbútorasztalosnak mondták, talán könnyebb pénzkereseti lehetőséget sejtett a fényképészetben? 1882-ben született Cegléden. A fényképezés fogásait Mezei Bélától, egy helybeli tanítótól, amatőr fényképésztől tanulta meg, 17 éves korában, sőt két fényképezőgépet is vásárolt tőle. 1908-ban kért iparengedélyt, első fényképészeti és nagyítási műterme a Népbank, udvaránvolt. Valóban ott, az udvarban készült az a felvétele, melyen egy régi szüreti mulatság lovaslegénye látható. Úgy tűnik, Radványi szeretett a szabadban fényképezni, amint azt egy másik képe bizonyítja, amelyen viszont egy varrógép mögött ülő nőt örökített meg. 1928-ban elköltözött a Rákóczi út 18. sz. házba. Formálisan csak 1948-ban szűnt meg az iparjoga, ez 40 évnyi tevékenységet jelentene, a valóságban azonban rövidebb-hosszabb ideig felfüggesztette a fényképezést. Életé vége felé még egyszer új helyre költözött, kb. 1960-tól a Teleki utcában lakott. Szomszédja, Kaczúr Pál itt ismerkedett meg vele, egyik beszélgetésükről rövid feljegyzést is készített. Ebben olvasható, hogy az idősödő Radványi zárkózott, mogorva ember volt, ritkán állt szóba ismerőseivel, a szakmabeliekkel pedig egyáltalán nem. 81 éves korában, 1963-ban halt meg. Hogy mi lett műtermének a sorsa: kideríthetetlen. 66 Schuck Árminné Bujáki Terézia, 1909-1910, Népbank udvar, nem sok, szinte semmi, amit a források elárulnak róla. 1909 nyarától az egyik helybeli újságban már valamivel többet közöl magáról: „Alulírott ezúton is tudomására hozom Czegléd város n.é. közönségének, hogy a Népbankpalotában levő 'Hungária' fényképészeti műtermet átvettem." 1910-ben azonban már le is mondott. Kérdés, hogy miközben Radványi Sándomevére is szólt ide iparengedély 1908tól, hogyan „osztoztak" meg a műtermen? Ki volt kinek az alkalmazottja vagy csendestársa? S kié volt a „Hungária" műterem? 286
