Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Máté Bertalan: A legelőelkülönítés, tagosítás és a földesúri szolgáltatások néhány kérdése a községi úrbéri peranyag alapján (Gomba, Monor, Pilis)

További nehézséget okozott az, hogy a belsőségre jellemző „összevisszaság" és rendetlen állapot arra is vonatkozott, hogy a régi házak között voltak kukoricások, krumplitermő és taksafizetésre kötelezett földek is. Az állóvizek elvezetésére „Canális"-t ástak, amely a vizet a Kenderesalján levő nádasba vitte. Magától értetődik, hogy a csatorna nyomvonala a felszíni viszonyokhoz alkalmazkodva a belsőségben lévő telkek, épületek sorsát is meghatározta. A kukorica- és krumplitermő földek helyét pedig „... a regulatio kivánata szerint..." utcák és házhelyek foglalták el. Ennek az eredménye az lett, hogy a korábban taksás földek taksái is csökkentek „...úgy, hogy a Regulatio folyamattyaval se a' házak között, se pedig az újjonnan útzákba helyheztetett szerős kertek között egy ilyen Taksa fizetés alatt volt föld sem maradt meg..." Mind a helységben, mind azon kívül azok a földek, amelyeket kukorica, krumpli termesztésre használtak, mivel egyforma minőségűeknek tekintették őket, „...minden négy quadrat öltől egy dénárt számlálván egy forma Taxa alatt voltak..." és ezt az ilyen jellegű földeket bíró lakosok esztendőnként fizették is. Mivel az, hogy a lakosok mindegyike telekarányosán „... csupán tsak a maga competentiájához kívántató nagyságú szérős kertet kaphasson (ti. a reguláció során elvesztett helyébe. M.B.) a' Helynek fekvése, és terjedése miatt nem mindenütt lehetett ki tsinálni, tehát úgy kellett alkalmaztattni, hogy minden következhető panasz elhárítása tekintetéből inkább nagyobb, mint kissebb szérős kertet kapjon..." Azért a mennyiségért pedig, amelyet competentiáján felül kapott, köteles volt a taksát fizetni. Mind ettől, mind azoktól a taksáktól, amelyek az új házhelyekhez kapott veteményeskertek után jártak volna, a földesúr a „Regulatio folyamattya alatt (1813-kb. 1820-ig. M.B.) eltekintett, mert ... a' lakosok a' Házaik és szérős kertekben az Istállóik, és egyébb épületeik újonnan való építésével igen elfoglalva és terhelve voltak." Csak azokat a földeket terhelte a taksafizetés, amelyek a helység felső, azaz a Kenderesalji nádas tó és a Péteri felé vezető út közötti és alsó, tehát a település Nyáregyháza felé eső részén kívül feküdtek. AZ EGYEZSÉG- TERVEZETEK ÉS MÓDOSULÁSAIK (1841-1843) Az egymástól több pontjában és részletében is eltérő irat két példányban is megtalálható a monori úrbéri peres anyagban.

70 Egyiket sem hitelesítették és keletkezésük dátuma is csak hozzávetőlegesen, az iratok szövegében előforduló hivatkozás, valamint az egyezségre észrevételeket tevő, már datált és hitelesített későbbi dokumentum alapján határozható meg. A tervezet vagy fogalmazvány illetve arról készített javított változat keletkezésének időbeli sorrendisége is csak a három irat egybevetése alapján dönthető el. A megfogalmazás idejének meghatározásához a továbbiakban egyszerűen „Észrevételek" néven említendő irat nyújtja a biztos támpontot. Ezt, a Galik Antal jegyző által írt dokumentumot a monoribíró és az esküdtek valamint a település pecsétje hitelesítik. Ez az irat már „válasz" volt arra a tervezetvariánsra, amely 1. pontjában a Helytartótanács 1841. évi novemberi ülésén hozott „intézvényéről" is említést tesz. Tehát - mivel az „Észrevételek " 1843. májusában fogalmazódott - a két tervezet közül az egyik, - amelyet a továbbiakban „A" változatként jelölök, a két időpont között, feltehetőleg 1842-ben keletkezett. A későbbiekben általam „B"-ként jelzett fogalmazvány - úgy tűnik - már az „Észrevételek" ismeretében, annak bizonyos részleteit magáévá téve született és így legkorábban 1843-ra datálható. Meg kell jegyeznem, hogy mind az „A", mind a „B" változat tartalmaz széljegyzeteket, szöveg közti törléseket, betoldásokat. Ezek nem csak stílus- és fogalmazásbeli eltérések, hanem lényegi 197