Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon

Dubraviczky Márk 1524-ben II. Lajos király főlovászmestere; felesége, Uza Orsolya Mária ki­rályné udvarhölgye. 20 1550-ben Ferdinánd király Uza Orsolyát egyetlen, akkor még életben lévő fiával, Jánossal /IV./ együtt új adománnyal erősíti meg Szele, Félegyháza... birtokában. Dubraviczky Jánosnak /+1558 előtt/ és Újfalussy Zsófiának egyetlen fia, Márk /II./ korán árva­ságra jutott, így őt nagyanyja, Uza Orsolya nevelte fel. Dubraviczky Márk Jákóffy Katalint vette nőül, kitől két fia: György és István, valamint öt leánya született. Dubraviczky István /1558-1663 után/ 1628-ban zálogba adta rokonának, Batik Györgynek a szelei birtokot. 21 1636-ban Zólyom megye táblabírója. Feleséget a másik Dubraviczky ágból vá­lasztott magának. A családot Gábor fiuk örökítette tovább. Dubraviczky Gábor /1640-1706 előtt/ és garamszegi Géczy Éva gyermeke Péter. Dubraviczky Péter/1670 körül -1737 után/ 1706-tól 1717-ig Nógrád vármegye szolgabírója majd főpénztárno­ka. 22 1727-től megválik hivatalától, a továbbiakban a megye közéletében mint táblabíró vett részt. Péter a Nógrád megyei Kis-Libercsén lakott, mivel a dubraviczai ősi javakat és a szelei jószág­részeket atyja és nagyatyja részben elidegenítette, részint zálogba adta. Közhivatali ténykedését befejezve az lett fő törekvése, hogy ezeket az ősi jószágrészeket visszaszerezze. 1737-ben végre egyezséget köt Batik Györggyel és Dubraviczky Mihály leszármazottaival. Ennek révén 6 jobbágy­telek jutott vissza birtokába. 23 Péternek Kopcsány Borbálával kötött házasságából két fia és hat leánya született. Fiai, Dubraviczky Pál és Péter az 1754-55. évi összeírásban Nógrád és Pest-Pilis­Solt megyében is felvétettek az igazolt nemesek közé. 27 ' Az összeírás alkalmával az ősi földön, Zólyomban Sándor nevét jegyezték fel. 2S Dubraviczky Pál és Péter 176l-ben leánytestvéreivel osztályegyezséget kötött. Ebben elismer­ték a szelei birtok fiúági örökösödési jogát, míg a Dubraviczán lévő rész közös tulajdonban ma­radt. A két fivér 1760-ban pert indított a királyi táblánál Dubraviczky Mihály leányági örököseivel szemben, mivel a szelei 40 telekből 15 az ő kezükön volt. A per évekig elhúzódott és a felpere­sek elutasításával ért véget. 26 Az elsőszülött, Pál Nógrádból Pest megyébe tette át lakhelyét. Fele­ségül vette Laszkári Ilona szelei birtokost, akivel a helységben úrilakot is épített. A 18. század közepén Dubraviczky Péter /1723-1775/ is rendelkezett lakóházzal Tápiószelén. Birtoka volt még a Nógrád megyei Hártyán, Kis-Libercse, Parócza helységekben. 27 Testvérei kö­zül Anna és annak férje, alsókáldi Káldy Pál, valamint Katalin és annak hitvestársa, Vághy György építtetett Szelén úrilakot. и E községben élt és gazdálkodott Dubraviczky Péter is. Feleségül kubinyi és nagyolaszi Kubinyi Polixéniát választotta, aki öt fiú gyermekkel ajándékozta meg. Név szerint: Antal, György, Péter /IV./, István és Bálint osztozott a családi vagyonon. Az öt fiúból három: Antal 1790-től, István 1804-től és Bálint 1810-től Pest-Pilis-Solt vármegye táblabírója. 29 Dubraviczky Antal /1755-1834/ 1784-től 1826-ig dolgozott Pest megye igazságszolgáltatásában. A vármegyei közéletben csak ritkán vett részt, ennek ellenére általános tekintélynek örvendett, aminek bizonyítéka, hogy az 1820. május 8-án tartott tisztújításon az első alispáni posztra őt is jelölték. 30 A Dubraviczkyak buzgó protestánsok, mégpedig az ágostai evangélikus vallás hívei voltak. A tápiószelei evangélikus eklézsia 1797-től őrzött irataiban a pénzbeli támogatók között Antal és Bálint, majd 1818-tól unokaöccsük, Simon nevével is találkozhatunk. 11 így nem véletlen, hogy pártfogolták Ruttkay János 1824-ben a templom építésére tett felhívását. 32 Dubraviczky Antal - 5 év alatt összesen - 3000, Simon 243, Bálint örökösei 50 forintot adtak az 1825-ben megindult és 1830-ig folytatott munkálatokra. 33 A fentebb említett öt Dubraviczky fiú közül a másodszülött, György /1759-1801/ Nógrádban kezdte hivatali pályafutását. Négy évvel az ügyvédi oklevél megszerzése után, 1788-ban megnő­sült. Hitvesével, Schindler Amáliával, annak Zólyom vármegyében lévő hajniki birtokán telepe­dett le. Dubraviczky Györgyöt, mint ősi megyebeli család sarját előbb szolgabíróvá, majd 1796­ban főpénztárnokká nevezték ki. Ügyvéd ember lévén testvérei között a leginkább tollforgató egyénként intézte közös dolgaikat, osztályos és zálogos egyezségeiket. Általa került vissza a már 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom