Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon
nagyatyja, Péter által is visszaszerezni megkísérelt ősi dubraviczai javak egy része, köztük a kastély is. Dubraviczky György örökül hagyott vagyona meglehetősen jelentős volt. Ő maga a hajniki jószágokat 7 ezer forintra, teszéri részbirtokát 3 ezerre, a körmöci bányákból - felesége révén való jussát 3500 forintra, a Dubraviczán kiváltott részeket 9 ezer forintra, Pest, Nógrád és Hont megyei birtokán való részét pedig 7 ezer forintra, összesen mintegy 30000 forintra becsülte. 34 Családja köréből korán, 1801-ben - egyetlen leánygyermeke, Ottilia születése utáni évben - ragadta el a halál. A család történetét áttekintve megállapíthatjuk, hogy a Dubraviczkyakra a közéleti, politikai hajlam volt jellemző. A család tagjai a gazdálkodáson kívül hagyományosan részt vettek a vármegyei közéletben. A férfiaknak általában jogi végzettségük volt, aminek révén a megyei közigazgatás, valamint az igazságszolgáltatás területén tevékenykedtek. Közéleti palettájuk igen gazdag. A család a 17. századtól a 19. század végéig számos szolga- és táblabírót, főjegyzőt, főpénztárnokot, főügyészt, majd Simon személyében alispánt és országgyűlési követet is adott. A vármegyei szolgálat széleskörű ismereteket és jártasságot biztosított a família tagjainak az adott kor politikai és gazdasági viszonyaiban. A család minden időben nagy figyelmet fordított a gyermekek neveltetésére. Végzettségük, tisztségük velejárójaként a latint mindennaposán használták, de természetes volt a magyar mellett a német nyelv ismerete is." A Dubraviczkyak a köznemesség átlagos műveltségi színvonalát meghaladó, széleskörű látásmóddal rendelkeztek, enélkül nem válhattak volna több vármegye elismert, köztiszteletben álló személyiségeivé. A családban a vallásos műveltségeszmény jelenléte is kimutatható. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a 18-19- század fordulójától /korábbi írásos adataink nincsenek/ nagy támogatói a szelei evangélikus eklézsiának, amely nemcsak a helybeli, hanem a szomszédos Farmos és Györgye protestáns híveinek is szolgálatában állott. A felvázolt családtörténeti tények által kívántuk megvilágítani, melyek azok az eszmei hatások, hagyományok, amik a Dubraviczky család tagjainak és legfőképp Simonnak mentalitását meghatározták, formálták és cselekvésre ösztönözték. Ezeknek a tradícióknak, előképeknek az összegzése révén válik egy életút igazán érthetővé. % Simon pályájának alakulására a családi vonatkozásokon kívül rendkívüli mértékben hatott a kor - a nemzeti államalkotás kora - s annak formálódó szellemisége. DUBRAVICZKY SIMON ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE Dubraviczky Simon életútja a „rendi nacionalizmus nyugalmas korszakában" ered és átöleli a reformkor teljes időszakát. 37 Fiatal éveit abban a korszakban éli, amire a nemesi nemzet rendi önrendelkezésének - hagyományos, feudális - igénye a jellemző. Ezek a jegyek határozták meg a magyar nemesség ellenzéki mozgalmát még az 1820-as években is. 38 Dubraviczky Simon túllépett azon a rendszeren, amibe osztályos társaival együtt született, s - érett fővel - a feudalizmussal szembeforduló, a polgári reformokat követelő új politikai mozgalom cselekvő részese lett. Dubraviczky György és Schindler Amália második fia, Simon 1791-ben született; 1806-ban bátyjával, Dénessel együtt a hírneves debreceni Református Kollégiumba került. Két év elteltével, alig 18 éves korában már Bereg vármegye alispánja mellett találjuk joggyakorlaton. Az országos politikával 1812-ben a pozsonyi diétán báró Radvánszky zólyomi követ mellett került kapcsolatba. 39 Mentalitását a kormány és a rendek céljáról, tevékenységéről ezidőtájt szerzett tapasztalatai formálják, ami az 1832-36-os diétán való szereplését is megalapozza. A 18. század utolsó országgyűlésein a rendek figyelmét a nagy francia háborúk foglalták le. Az 1790-es gyűlésen létrehozott kilenc bizottság feladatául megjelölt és elkészített reformjavaslatok megvalósítását - a kormány óhajának megfelelően - békésebb időkre halasztották. Amint a béke helyreállt, az 1802-től összehívott diétákra azzal az utasítással érkeztek a követek, hogy a rendszeres munkálatokat vegyék tárgyalás alá. így volt ez az 1812-es országgyűlésen is, de mégis az 110
