Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ikvainé Sándor Ildikó: A lakodalom előkészületei Petőházán

A lakodalom továbbá a faluközösségnek olyan ünnepsége, amelyet a szülők mintegy útnak indításként rendeznek gyermekeik számára. A fiatalok csupán részt vesznek az ünneplésen, elfogadják annak előnyeit (ajándékok, menyasszonytáncból befolyó pénz). A hetekig tartó szervezés, az előkészületek gondja, anyagi vonzata a szülőket terheli.

2 Az ifjú pár e gondok terheit csak 20—25 év múlva viseli, ilyen feladatok elé majd saját gyermekeik lakodalmának előkészítésekor áll. Addig pedig — egy fél életen át apránként — viszonozzák mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak stb. szívességét, akik őket bármilyen módon hozzásegítették a lakodalom megtartásához. Ez a viszonzás természetesen egy-egy újabb lakodalom alkalmával történik. A házaspárok tehát belépnek egy olyan körforgásba, amelyben a szüleiktől és a szüleikkel egykorú házaspároktól kapott házassági ajándékokat (minden segítséget is ideértve) egy életen keresztül a saját korosztályúak az utánuk következő házaspároknak viszonoznak. Majd abban teljesedik ki, hogy mikor saját gyermekeik felnövekednek, ugyanolyan lakodalmat rendeznek nekik, amilyent ők is kaptak szüleiktől. Vagyis az idősebb generáció által adott támogatást a középső generáció az utána következő generációnak viszonozza. Ezt a körforgást SÁRKÁNY Mihály találóan önsegélyező egylethez hasonlítja,

3 én hozzátenném, nevezhetjük a társasmunkák, kalákák egy válfajának is. Petőházán különösen nagy jelentősége van még napjainkban is a rokonság, faluközösség segítő közreműködésének az új pár elindításában. A lakodalmi szokásokat vizsgálva azt állapítottuk meg, hogy a század folyamán kétirányú volt a változás. Részint egy hagyománytartó tendenciát, részint korai hagyományváltoztató szokásokat találunk már a század első évtizedeiben. A falu máig ható, összetartó, segítő erejét mutatja, hogy a lakodalmi vacsorához szükséges nyersanyagot hozók nemcsak a lakodalomba meghívottak és résztvevők köréből kerülnek ki, hanem a falu teljes törzslakossága is hozzájárul minden helybeli lakodalomhoz.

4 Ezzel szemben érvényes Petőházára KISBÁN Eszter azon megállapítása is, hogy Északnyugat Dunántúl az ízlésirány változásokban „két lépéssel előtte jár a délnek".

5 De érvényes ez a megállapítás a szomszédos Kapuvár hagyományőrzőbb szokásaival szemben is. E korai ízlésváltozás megmutatkozik pl. a lakodalmi ételekben (tejeskalácsok, kuglóf, kávé, torta stb.), az esküvői viseletben (a kivetkőzés kezdete: polgári jellegű menyasszonyi ruha, csokornyakkendő), a hívogatás változásaiban stb., amint azt alább bemutatjuk. MÓRING, JEGYAJÁNDÉK, HOZOMÁNY A múlt század végén, és e század első évtizedeiben Petőházán a lakodalom előkészületei a kézfogóval kezdődtek meg. Miután a fiatalok megegyeztek egymással, külön-külön közölték összeházasodási szándékukat a szüleikkel. Szülői beleegyezés után a legény két kérőt választott, rendszerint nálánál idősebb rokonát, a keresztapját

6 és a nagybátyját. Általában a keresztapja is egyik nagy2 Hasonló megállapításokat tett SÁRKÁNY Mihály, 1983. 281; SZÉMAN Zsuzsa, 1983. 290. 3 SÁRKÁNY Mihály, 1983. 281., vö. még SZÉMAN Zs., 1983. 294. 4 UJVÁRY Zoltán, 1965. 504. 5 KISBÁN Eszter, 1970. 311—312. 6 Kapuváron szintén két kérővel ment a vőlegény (PODMANICZKY Zs., 1943. 60), de a Szigetköz községeiben csak a keresztapával (TIMAFFY László, 1980. 159.); vö. BARNA Gábor—MOLNÁR Ágnes, 1983. 123. 470