Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ikvai Enikő: Petőháza népéletéből és hagyományvilágából

IKVAI ENIKŐ PETÖHÄZA NÉPÉLETÉBÖL ÉS HAGYOMÁNYVILÁGÁBÓL I. BEVEZETŐ A nagyszülőknél töltött nyarak gyermekkori élményei ösztönöztek arra, hogy a Sopron megyei Petőháza hagyományait válasszam dolgozatom témájának. A munka során forrásaim voltak : 1. Két hetes folyamatos, illetve ezt megelőző több alkalommal végzett helyszíni gyűjtés, mintegy 50 adatközlőtől; 2. Régi családi fényképek és egyéb felvételek adatai; 3. A falura vonatkozó közvetlen, illetve a vizsgált anyagot kiegészítő és értelmező tágabb irodalmi anyag és közlemény, a felsorolt források szerint. Célom — az ipari üzem miatt korábban fejlődésnek indult falu (1880-ban kezdi működését a Cukorgyár) — gyermekéletének (játékok, dalok), szokásainak és általában a fiatalok művelődésének és időtöltésének nyomonkövetése a századfordulótól, különös tekintettel az iskolában is hasznosítható anyagra. Az eredmény meglepően gazdag, hagyományos (egymástól tanult és örökölt) játék és szokás összegyűjtése, feltárása lett. Egyúttal — úgy érzem — sikerült nyomon követni a hagyományos játszó- és szórakozó alkalmak formálódását és azt a folyamatot, amikor az örökölt szokásokat az iskolában tananyagként tanult játék váltja fel. A dolgozat befejező részében számba vettem azokat az itt összegyűjtött és bemutatott játékokat és dalokat, melyeket majd a gyakorlatban is hasznosítani lehet és továbbadhatók a következő generációnak is. II. FALU A TÁJBAN ÉS A TÖRTÉNELEMBEN A Fertő tavat övező Hanság szélén, az Ausztriában eredő, Sopronon túl kanyarodva futó Ikva patak mentén fekszik, a kis határú Petőháza, amelyet 1880ban alapított cukorgyára tesz ismertté. Az Eszterházyak több ezer holdas birtoka körül ölelte az alig több mint 300 kat. hold területű falut, amely a legrégebbi időktől önálló kisnemesi birtok volt. Történelme évezredekre nyúlik vissza. Bizonyítékait a soproni Liszt Ferenc Múzeum őrzi. Az Ikva mentén 1955-ben kőkori telep és temetkezés emlékeit tárta fel NOVÄKI Gyula régész. Az Űj utca kertjeiben rendszeresen kerültek elő római emlékek. Terepmunkánkkal egy időben kezdték meg a „Várhé"-nak nevezett Ikva-parti dombon egy nagyméretű római villagazdaság feltárását, ahol padlófűtéses lakóház, fürdő, számtalan műhely és fejlett gazdasági épület maradványai került elő. A Cukorgyár építésekor vaskori lándzsák és edények bukkantak elő a földből.

1 Az Ikva medrének szabályozásakor a malom és Fertő1 Vö. IVÁNCSICS Nándor, 1954. kézirat 2—3. 415