Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ikvai Enikő: Petőháza népéletéből és hagyományvilágából

endréd közötti szakaszon került elő a híres avarkori (i. u. 800) aranyozott bronz kehely, amelynek szárgombjára a bajor ötvösmester rávéste nevét „CUNPALD FECIT".

2 Ez a lelet Európa-szerte ismertté tette a falu nevét, bizonyítékot nyújtva a korai, honfoglalást megelőző kereszténység jelenlétére. A honfoglalást követő első említés 1358-ból való. A Századok c. folyóiratban olvassuk: „Petőháza helység és puszta. 1358-tól 1390-ig Ikva birtokosairól szólnak az oklevelek, köztük egyiknek neve Pető; midőn pedig Ikva birtok többé nem jön elő, akkor (1390) olvasom először Stephanus filius Pető de Petőháza nevét. Ügy látszik, Ikva birtokból lett az Ikva patak melletti Petőháza."

3 CSATKAI Endre azt írja 1956-ban, hogy valószínűleg Fertőendrét egyik majorjából fejlődött volna ki. 1437-ben említik mint önálló községet. A középkorban — közlése szerint — a Kanizsaiak birtokolták, más nemesi családok mellett. A XVII. században a Nádasdyak, majd rövid idő után, jó kétszáz évig a Zeke család a falu földesura, akire már a helybeliek is emlékeznek.

4 FÉNYES Elek 1836-ban magyar falunak írja, 522 kat. h. 11 evangélikus, 6 zsidó lakossal, csinos kastéllyal, amely az Inkey családé.

5 Ugyanő 1851-ben már felsorolja, hogy a falunak szántóból 397, rétből 186, belső telkei és útjaiból 44 holdja van, amelyet 28 telkesgazda bír. Földesasszonya Murayné asszony, született Tibolth Constantia.

6 Öt már az emlékezet is idézi, hisz tőle kapták meg a földet tulajdonukba Kossuth által a falu jobbágyai. Az egykori jobbágyfalu képe is pontosan rekonstruálható. A mai Fő utca (Dózsa u.) közepén volt az 1766-ban épített és 1902-ben lebontott fatemplom.

7 Ezt a templomot mintegy körülölelte az utca körtealakban. A jellegzetes tornácos jobbágyházak fűrészfogasan ugrottak ki és húzódtak vissza. A mai iskola helyén volt a földesuraság egyemeletes kis kastélya, amelynek csak a régi temetőn lévő egykori vaskapuja hirdeti emlékét. Az iskola melletti üres telkeken (amelyeket éppen most építenek be) álltak az egykori istállók és a mai templom helyén juhhodály volt. A zsellérek kisméretű telkei a Fő utca hátában sorakoztak, az ún. Kis utcában. Ennyi volt a falu a Cukorgyár (1880) megtelepedéséig, a vasút (1876) indulásáig. A gyár ugrásszerű fejlődést hozott .SOPRONI Elek írja a faluról: „Petőháza a vármegye legjobb anyagi viszonyai között levő, vasút mellett fekvő községe. Földjei jók, nagybirtokkal nem rendelkezik, de határa szűk ... A lakosság fele földművelő, fele cukorgyári munkás."

8 Ekkor már 800 körül van a falu lakóinak száma, akik 37 tégla, 58 vályog, ebből 32 cseréppel, 65 náddal fedett házban lakik.

9 Jelenleg 898 fő lakja.

10 Adatközlőink elbeszéléséből tudjuk, hogy a falu a felszabadulást követő időkig szellemileg és szokásaiban egységes maradt. Csak a cukorgyári vezető és 2 VACZY Péter, 1970. 210. és 289., Bóna I. 1964. 127, 218, 319; 1965. 32. 3 STESSEL József, 1904. 252—253. „A mi végül az Ikva nevét illeti, az egy jelentésű Szent-patakkal, aanctus fluviussal. Az ik, az eg, ig, ak, ik = egy, így = szent, -va — folyó -ból lett összetéve, s így az Ikva eredeti magyar elnevezés. (Ld. HUNFALVI János, Eth. Ung. 165 és 208. Egyet, phil. Közlöny IV. 594. Nyelvtud. közi. VII. 120. jegyzet. Ugyanitt Fábián István Nyelvészeti apróságok с értekezése sz. alatt.) ORTVAY Tivadar, 1882. I. 392—393. IKVA. 4 CSATKAI Endre—DERCSÉNYI Dezső, 1956. 579. 5 FÉNYES Elek, 1836. 283. 6 FÉNYES Elek, 1851. III. 232. 7 ZAKONYI Ferenc, 1983. 71. 8 SOPRONI Elek, 1940. 232. 9 Magyarország helységnévtára 1937. Petőháza 10 Magyar Népköztársaság Helységnévtára, 1985. Petőháza m