Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Sándor Mihályné: A varázskör Berettyóújfaluban

SÁNDOR MIHÁLYNE A VARÁZSKOR BERETTYÓÚJFALUBAN „Kerüld kereszt házamat, Órizd angyal lelkemet." (Andrásfalva, Moldova.) Berettyóújfalu a középkortól ismert település. Oklevélben 1285-ben jelenik meg. 1334-ben 4 garas pápai tizedet fizet. A történelmi Bihar vármegye nyugati részének kiemelkedő oppidiuma. (1608-tól hajdúváros, 1920—1950 között) (1940—1944-Jben Nagyvárad a székhely) Csonka-Bihar vármegye politikai" központja, majd 1979. január l-jétől város. A Tiszántúl középső részének természetes centruma, a Sárrét legsűrűbben lakott települése. Ma hazánk két fő útvonalának, a 42-es és 47-es nemzetközi országútnak és a Budapest—Bukarest vasútnak a mentén helyezkedik el. 1950-től, közigazgatási átalakítás folytán Hajdú-Bihar megye része. Bőven van régészeti adat arról, hogy e vidék az őskortól kezdve megült terület,

1 és hogy a több irányból, a „népek országútján" érkező, az új kőkor, a késői neolitikum, a rézkor, bronzkor, korai és késői vaskor embere itt földművelő és állattartó volt.

2 A népvándorlás során a nyugatról jött kelták az időszámítás előtti IV—

III. században élnek itt. Azután a szarmaták: jazigok, roxolánok és dákok vagy a rómaiak szövetségeseként uralják a területet. A III. század végén jelennek meg a germán törzsek: gótok, gepidák, longobárdok, majd 410 körül a hunok, később az avarok. Ha elfogadjuk a kettős honfoglalás elméletét, — (és miért ne fogadnók el?) az Árpáddal jött magyarság hazát talál a rokon népek által régen meghódított tájon s ettől kezdve dokumentálhatóan nem csupán jelen van, de sokan élnek e térségben. A XII. századtól a templomok bizonyítják a lakosság keresztény voltát, úgy a római, mint a bizánci egyház szereplését.

3 ........ A reformáció szinte egy csapásra meghódította a vidék népét. Újfalu a XVII. században a debreceni traktus egyházai közt szerepelj, s már oskolája is van. Azóta a kálvinista hit határozza meg túlnyomóan lakói világnézetét. Római katholikusok folyamatosan élnek a vidéken. A zsidók — izraeliták — száma FÉNYES Elek szerint, 1851-^ben Ül5 volt.

4 A görögkeleti beköltözöttek hatásával az 1760-as évektől számolhatunk, akikkel, egy új etnikum vegyült a bihari magyarság közé: a juhaikat itt teleltető s itt ragadt román pásztornép.

5 Feltehető, hogy hiedelmeik, akcióik elkeveredtek az őslakosokéval. : Meg- kell említenem azt is, hogy a török uralom e területig terjedt ki," tehát mohamedán hatásra is-gondolhatunk. .. 1 MÓDY György 1973. 7., Sz. Máthé Márta, 1981. 11—39. 2 Berettyóújfalu története, 1981. 3 MESTERHÄZY Károly 1969. 91—98., SÁNTHA György 1943. MORAVCSIK Gyula 1953.; M. Nepper Ibolya, 1981. 41—50. 4 FÉNYES Elek 1851. III. 479. 5 Berettyóújfalu története 157.:'A görögkeleti családok száma az 1760-as években nem lehetett több 30—40-nél. ; 387