Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Farkas Péter: Néprajzi vonatkozások a múlt századi nagykőrösi sajtóban

mint keresetlen és kiszáradt lófejcsontban magától kelt s megégetett fűnek a hamuja, melyet a beteg vizzel vegyítve igyék meg... Ha valakinek görcsbántálmai vannak: egy bal ablakszárnyat fektessen magán keresztül s tollal füstöljön az orra alá. Nálunk az alszegen ráolvasást használnak. Mind a kettő használ. Múltkor egy jó barátom torokfájása alkalmával a babona egy tisztes asszonyság alakjában azt ajánlotta neki: hogy éjjel fölébredéskor forduljon a fal felé s háromszor leheljen rá, a fájás elmúlik."

91 A babonás-mágikus gyógyítástól, s az ilyesmit javasoló „tisztes asszonyság"tól csupán egy lépésnyire találjuk a természetfeletti képességű emberek létezésébe vetett hitet. A sajtó tanúsága szerint voltak olyan nagykőrösiek, akik nem kételkedtek a boszorkányok létezésében. Az 1883-as tudósítás szerint „Szemtanúk beszélik a következő furcsa esetet: Nem régiben egy idős asszonyt temettek. Midőn a koporsót kitették az udvarra, egyszerre csak egy macska rohant elő s keresztül ugrálta a koporsót s aztán eltűnt a közönségben. Persze, mindjárt készen volt a vélemény, hogy a megboldogult — boszorkány volt. Sajnos, hogy még mindig van a mi különben értelmes közönségünk asszonyai közt nem egy, ki hitelt ad az efféle babonaságnak s szívesen terjeszti azt. Világosság, — jöjjön el a te országod!"

92 Boszorkányokkal vagy démonikus lényekkel lehet kapcsolatban az a történet, melyet a Nagy-Kőrös című lap tett közzé 1894-ben. A sajnos meglehetősen szűkszavú leírás szerint „egy rémtörténetről panaszkodott a m. héten egy nyírott hajú fiatal leány, ki azt beszélte, hogy őt marti us 12-én Técsy Lajos egyh. jegyzőtől mikor a háznál senki sem volt, egy hintóba ültették és elvitték T. Földvárra, hol egy pincébe zárták, és hizlalták hogy majd aztán vérét vegyék... Ugy szöktette meg onnan most egy cigány asszony, a ki az ablakon húzta ki őt. Azt hisszük elég bolond ez a rémtörténet."

93 A népi vallásosság milyenségébe ad betekintést az a történet, melyben egy asszony az ördög valóságos ímegjelenését élte át, jóllehet csak a kéményseprő toppant elé, bár tényleg különös körülmények között.

94 SZOKÁSOK Jeles napok, az ünnepek szokásai Az újév hagyományosan a cselédvásár napja volt. A felfogadásra váró cselédek a piactér meghatározott helyein sorakoztak fel, s ott válogattak közülük a gazdák.

95 Háromkirályok napján (január 6.) szokásban volt az ajtókra egy kereszt mellé az MGB betűket (Menyhárt, Gáspár és Boldizsár nevének kezdőbetűjét) krétával felírni, „mely felírásnak az épületet kellene menteni tűztől s minden néven nevezendő romboló vihartól".

96 Vince-napkor (január 22.) a várható bortermésre következtettek a nagykőrösiek az időjárásból. Ha „fénylett" Vince, vagyis sütött a nap és megcsor91 BICZÓ Pál 1878. 1. 92 Nagy-Kőrös 6. (1883) 28. sz. (júli. 15.) 3. 93 Nagy-Kőrös 17. (1894) 18. sz. (máj. 6.) 3. 94 Nagy-Kőrösi Hírlap 1. (1893) 30. sz. (nov. 19.) 5. 95 „A cselédvásárt mely új évkor nagy csoportosulást szokott előidézni a gyalogjárdák mellett, a kapitányság a régi mészárszék helyére tette át." Nagy-Kőrösi Lapok 1. (1883) 1. sz. (jan. 7.) 4. 96 Szőlő-pásztoraink. Nagy-Kőrösi Lapok 1. (1883) 16. sz. (ápr. 22.) 1. 154