Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Farkas Péter: Néprajzi vonatkozások a múlt századi nagykőrösi sajtóban

dúlt az eresz, a bő termésre számítottak.

97 Az újságok szinte minden esztendőben rögzítették e nap időjárását, de a regula igazolásával (ősszel) mindig adósok maradtak. Pál napján (január 25.) a közismert pálfordulásra utaltak a lapok, figyelve a ködre, melynek megjelenése dögvészt, járványt jósolt.

98 Találhatunk adatokat a nagykőrösi újságokban gyertyaszentelő napjához (február 2.) kapcsolódó időjárási regula ismeretére is.

99 A január—februárra eső farsang hagyományosan a bálok, táncmulatságok ideje volt. A századvégi Nagykőrös közismerten az egyletek, egyesületek városa volt. Ezek mindegyike törekedett arra, hogy tagságának, sőt az egész városnak a Szórakoztatásáról is gondoskodjék. A farsang kiváló alkalmat adott erre, s valóban, a farsang idején megjelenő újságok szinte telítve vannak a báli hírekkel, tudósításokkal, jegyzetekkel. Bár a farsangolás egészében tekintve népszokásnak tekinthető, a korabeli mulatságokkal kapcsolatban a sajtó egyetlen ismert farsangi szokásról sem tudósít. Sőt, a híradásokból az derül ki, hogy a rendezők minél polgáribb vagy „úribb" mulatságok szervezésére törekedtek. Ennek tudható be, hogy ezt a hatalmas forrásanyagot ebben a tanulmányban nem dolgoztuk fel. Mindazonáltal meg kell említeni, hogy a nagykőrösi farsang is kétségtelenül a párválasztást szolgálta. Ezt igazolja az 1883-ban megjelent tréfás „Hajadonok miatyánkja", mely azonban nyilvánvalóan nem népi eredetű szöveg.

100 A tél végének közeledtét jelző nap volt Zsuzsanna napja (február 19.), amennyiben a körösi hagyomány szerint ekkor szokott megszólalni a pacsirta, jelezvén, hogy megérkeztek a langyosabb böjti szelek.

101 Érdekes, hogy a legismertebb tavaszi időjárási megfigyelésről, tudniillik az idő melegebbre fordulásáról Sándor-, József-, Benedek-napkor, szó sem esik a nagykőrösi újságokban. Többször is ímegemlítődik viszont, április elsejével kapcsolatban az „áprilisba küldés", az „április járatás". Erre vonatkozóan érdemes idézni egy kifejezetten nem a népszokásról, hanem a politikai életről szóló írást: „A história lapjain nem találtam környülményes leírását annak, hogy ki, mikor, és miért 97 „A múlt héten szerdán volt Vince napja a melyről azt verseli a szájhagyomány, «•hogyha fénylik Vince, megtelik a pince«. Hát most fénylett és vakítóan, sőt melegített is, úgy hogy hamar megteltek a mosóteknők és lugzó hordók fain hóvízzel, a mit az asszonyok vettek nagy köszönettel. Mi pedig azt vennők köszönettel, ha beteljesednék a kalendáriumi jóslat és megtelnének pincéink, de nem vízzel, hanem borral." Nagy-Kőrös 13. (1890) 4. sz. (jan. 26.) 4.; Napjainkban a regula másként szól: Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. L. BARNA Gábor 1978. 452. 98 „Pál fordulása... nem történt köddel, hanem hóeséssel, a mi közvetlenül »-jobb fordulás« nemcsak az időjósok, tapasztalt gazdák, hanem még a laikusok előtt is." Nagy-Kőrös 6. (1883) 4. sz. (jan. 8.) 3. 99 Nagy-Kőrös 17. (1894) 5. sz. (febr. 4.) 3. 100 „Hajadonok miatyánkja. «-Mi kérőnk! ki vagy a 20-as években. Jelentessék be a te neved. Jöjjön el a te násznagyod! Legyen meg a te akaratod miképen itt a salonban, ugy a templomban is. A mi mindennapi konyhapénzünket add meg nekünk minden hó elsején. És bocsásd hozzánk leánykori udvarlóinkat, miképen mi is elbocsátjuk a rád kacsingató szobaleányokat. És ne vigy minket a jövő farsangba — leányfővel; de szabadíts meg a pártától. Mert a tied az ebéd idejének meghatározása, a kontók csináltatása és az utolsó szó. Most és a pap öszszeadó beszédéig. Azontúl! Am — nem!«" Nagy-Kőrös 6. (1883) 12. sz. (márc. 25.) 4. 101 „A régi jó öregek szerint a pacsirta, a tavasz dalos kis madara Zsuzsanna napján szokott megszólalni. Holnap lesz Zsuzsanna napja, majd meghalljuk szól-e a pacsirta." Nagy-Kőrös 17. (1894) 7. sz. (febr. 18.) 3. 155