Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
Farkas Péter: Néprajzi vonatkozások a múlt századi nagykőrösi sajtóban
ftós, ezekkel a receptekkel kapcsolatban sem tudjuk eldönteni, hogy a népi gyógyászat köréből származnak-e. Az, hogy abban a korban a szarvasmarhákat, lovakat kínzó legyek ellen diófalevél-főzetet ajánlottak, lehetett népi javallat, de tudós tanács is. 84 Nincs könnyebb dolgunk az újságok humán egészségügyi tanácsai eredetének megítélésével kapcsolatban sem. Némelykor teljesen nyilvánvaló, hogy orvosi tanácsról van szó, máskor meg nem. Ám éppen az orvosi tanácsokból derül ki teljes bizonyossággal, hogy a korabeli Nagykőrösön létezett népi gyógyászat is. Például a kolerajárvánnyal kapcsolatban közli az újság, hogy a „cholera korszak első jelénél orvosi segélyről gondoskodjanak, úgy nevezett titkos szerektől pedig őrizkedjenek". 85 Az általunk vizsgált időszakban a gyógyítás nem csak az orvosok feladata volt. Foghúzást és köpölyözést vállalt a fodrász és borbély is. 86 Végeztek köpölyözést a Vladár Károly-féle nyilvános gőzfürdőben is. 87 S végeredményben közreműködtek a gyógyításban az újságok is hasznos tanácsaikkal. Például akkor, amikor a méz 88 hatásáról, vagy a kövirózsa 89 gyógynövény voltáról értekeztek. Ugyanakkor, bár orvost nem kérdeztünk meg ebben az ügyben, némi gyanakvással kell olvasnunk az 1893-ban közölt tyúkszemirtó receptet, melyben a ponty epéjét, a kutyatej kórót, valamint csigahús, fokhagyma és lőpor keverékét ajánlják gyógyszerül. Nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy itt valóban népgyógyászati eljárás került be az újságba, mégha valamely régi könyvből másolták is ki. 90 Nagykőrös múltja és néprajza iránt erősen érdeklődő BICZÓ Pál lelkésznek köszönhetjük, hogy néhány babonás gyógymód leírása is ránk maradt. Ahogy írta, a „mi vidékünkön pedig, mint a múlt évben egy tanyán alkalmazni is láttam, a nyavalyatörés ellen azt komendálja a babona, hogy nincs jobb szer: 84 „A jelenlegi nagy nyári hőségben, hol barmaink a légy szúrás által oly sokat szenvednek talán nem felesleges felemlíteni, miszerint a diófalevél főzete teljes oltalmat nyújt a legyek ellen. Ha friss diófa levelet elegendő mennyiségben tiszta vízbe teszünk s abban felforralva, főzettél reggelenkint megmossuk a lovat vagy ökröt, egész napon át nem ül rá sem légy, sem dongó, mert kerüli a szagát, sőt még azt is állítják, hogy az állat bőrére rakott tojás is elvész." Nagy-Kőrös 2. (1878) 35. sz. (szept. 1.) 3. 85 Nagy-Kőrös 6. (1883) 30. sz. (júli. 29.) 3. 86 „Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy fodrászés borbély-üzletemet Kecskemétről Nagy-Kőrösre t. Hajdú Jánosné úrnőnek a Patay-utcára néző házába helyeztem át. Elfogadok egész évre való bérletet, akár házhoz, akár üzlethelyiségemben, a lehető legjutányosabb árak mellett. Mindennemű foghúzást és köpülyözéseket is teljesíthetek a legnagyobb elővigyázat mellett. Magamat és üzletemet a n. é. közönség szíves pártfogásába ajánlva vagyok tisztelettel Rády György, fodrász és borbély." Nagy-Kőrös 20. (1887) 22. sz. (május 29.) 3. 87 Nagy-Kőrös 9. (1886) 16. sz. (ápr. 18.) 3. 88 Nagy-Kőrös 10. (1887) 28. sz. (júli. 7.) 3. 89 Nagy-Kőrös 8. (1885) 49. sz. (dec. 6.) 3. 90 „A tyúkszemet hogy kell elveszteni. Kenjed potykahal epéjével, öt hat alkalommal, hasznát fogod látni. Vagy végy ebtejet, vagy sárgavirágú (eb) kutyatejkórót mely növényt úton útfélen mindenütt találhatsz, ezen növény telve van erős, égetős, csípős tejnedvvel, melynek azon hathatós gyógyereje van, hogy elűzi vagy megszünteti, a lábdagadást, a tyúkszemet — mely annyi kellemetlenséget okoz és szerez az embernek — ha ennek kifacsart nedvével kenegeted gyökeresen elenyészteti a fájdalmat. Vagy szerezz tó vagy folyó mellett élő csigát, ennek húsát törd össze, vegyítsd 4—5 cikk foghagymával, hintsd be bőven lőporral, törd és keverd össze jól mind a három anyagot, így lesz belőle gyógytapasz, mit ruha darabra kenve a tyúkszemre — több ízben — borogatva hasznát fogod látni." Nagy-Kőrös 16. (1893) 27. sz. (júli. 2.) 3. 153
