Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
Gráfik Imre: Levéltári forrás a népi hajózás kutatásában
в délelőtt • délután Hajóhíd nyitás időpontjának megoszlása Jelen tanulmányunk forrásául szolgáló ún. híd-kinyitási naplóknak adatsorait tesszük vizsgálat tárgyává: melyekben a nyolc osztású fejléc az alábbiakban tagolja az információkat: 1. „A Hajó tulajdonosnak Vezeték és Keresztneve?" 2. „Lakó Helye?" 3. „A Hajónak minéműsége?" 4. „A Hajónak miféle jószággal megvan terhelve?" 5. „Honnét? Hová?" 6. „A Kormányosnak Neve?" 7. „Mikor adódott fel?" 8. „Melly időben keresztül ment?" A feljegyzéseket átvizsgálva általánosságban azt állapíthatjuk meg, hogy az egyes rovatok kitöltése nem egyenletes, nem minden esetben pontos, néha hiányos, olykor — legalábbis számunkra — olvashatatlan illetve nehezen azonosítható. Túlnyomórészt azonban lelkiismeretes adatfelvétel és adatrögzítés tanúja lehet a jegyzőkönyvek kutatója, s az a benyomásunk, hogy a hiányzó adatok mögött nem a „Városi Hidi Biztos" hanyagsága, figyelmetlensége rejlik, hanem sokkal inkább a bizonytalan, illetve pontatlan adatszolgáltatás. Az 1845. évi kimutatásból kitűnik, hogy január, február, március és december hónapok forgalma egészében és hajótípusok szerint is a többi hónapénál sokkal szerényebb. E tény egyben jelzi a vízi, illetve folyami szállítás egyik hátrányát is, nevezetesen azt, hogy az ún. téli hónapok — elsősorban időjárási és vízrajzi okok miatt — a forgalmi rendből kiesnek. 7 Az 1847. évi kutatásból kitűnik, hogy a hajózási forgalom május, június és 7. Vö.: Az al-dunai gőzhajózás tapasztalataival: „Legalacsonyabb vízállású hónapok végül: Január, Február és December; ezek egyébiránt mint téli hónapok amúgy sem jöhetnek tekintetbe." KORIZMICS L. 1858. 131