Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
Gráfik Imre: Levéltári forrás a népi hajózás kutatásában
július hónapokban a legkiterjedtebb, de a hajófélék illetve a tutajfélék vonatkozásában bizonyos arány-módosulások és eltolódások figyelhetők meg a fő hajózási időszak hónapjain belül. 8 Tanulságos szóródást mutat a nyitások időpontja is. Az adatokból az derül ki, hogy a délelőttök forgalma sokkal nagyobb volt, mint a délutánoké, összességében a legnagyobb hajózás reggel 6 és 9 óra között zajlott le. A hídkinyitási jegyzőkönyvek adatainak segítségével sikerrel vázolhatjuk fel a XIX. század közepe magyarországi folyami kereskedelmének Szeged-központú erővonalait. E vonatkozásban különösen alkalmasnak látszik az 1843. év naplójának 5. rovata („Honnét? Hová?' r ) adatainak elemzése. Kiindulási és célállomásként értelmezve a feltüntetett településeket a megoszlások következtetni engednek Szeged nagy-táji vonzású, tiszai kereskedelmének területi arányaira, bizonyos vonatkozásokban túl is mutatva a délalföldi régión, országos kereskedelmi központokkal való kapcsolat regisztrálásával. E kiterjedt hajózási forgalom résztvevőire nézve a források többet mondanak, mint amennyire a jegyzőkönyvek címleírásából következtetni lehetne. Ugyanis a naplók első rovata a fejléc szerint csak a hajótulajdonos vezeték- és keresztnevét kellene, hogy tartalmazza, valójában azonban a bejegyzések ennél sokkal gazdagabb információkkal szolgálnak, mivel szinte minden esetben megemlítik a hajó tulajdonosának státuszát, foglalkozását, társadalmi-gazdasági hovatartozását. Ebben á vonatkozásban az 1844. év adatait tettük vizsgálat tárgyává, s az alábbiakat állapíthattuk meg : 2844-ben összes bejegyzés: 1245 eset, melyből: polgár 628 tulajdonos 539 árendás 30 kereskedő 13 egyéb 15 A „tulajdonos" említés mellett további bejegyzések találhatók, melyek ismeretében a forgalomban érdekeltek megoszlása tovább finomítható: a) kifejezetten „hajótulajdonos": 338 említés b) csak „tulajdonos" : 108 c) iparos ill. mester : 39 " , melyen belül: német áts 1, bognár 1, faragó 1, kovács 1, mészáros 1, fazekas 1, tímár 1, csizmadia 1, halász 1, takáts 2, üveges 3, köteles 3, asztalos 3, malom-mester 8, áts 11. d) nemzetiséggel jelölve : 24 említés, melyen belül: szerb 2, német 3, rátz 6, görög 13. e) polgári foglalkozású : 15 említés, melyen belül: posta mester 1, plébános 1, jegyző 1, mérnök 1, biztos 1, ügyvéd 4, bíró 6. f) földmívelő .: 5 említés. Meg kell jegyeznünk, hogy a félrevezetően alacsony „kereskedő" bejegyzés (melyen belül 2 „hajós—kereskedő és 1 zsidó-kereskedő" található), s a tényleges kereskedői tevékenység természetesen nem fedi egymást. Megítélésünk szerint itt még annak vagyunk tanúi, hogy á társadalmi elismerésben nagyobb rangja, presztízse van a „tulajdonos", „hájó-tulajdonos" státusznak, különösen ha az pl. a „nemes" cím viselésével is együtt jár, melyet éppen hajós-kereskedői tevé8 Ezt igazolják az al-dunai gőzhajózás adatai is: „A legkedvezőbb hajózási hónaрок: Március, Április, Május, Június, Július. Május mindannyi közt à légjobb. Valamivel kevésbé kedvező, Augusztus, még kevésbé: September, October és November." KORIZMICS L. 1858. 15. 132
