Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Gráfik Imre: Levéltári forrás a népi hajózás kutatásában

GRÁFIK IMRE LEVÉLTÁRI FORRÁS A NÉPI HAJÓZAS KUTATÁSÁBAN A magyarországi szállítás és közlekedés népi gyakorlatának, néprajzának kutatásában készült felmérések, áttekintések külön is ráirányították a figyelmet a vízi illetve folyami szállításra.

1 A magyarországi hajóvontatás néprajzának kutatása során arra a felismerésre jutottunk, hogy a további vizsgálatoknak nagyobb figyelmet kell szentelni a folyóvízi szállítást, kereskedelmet meghatározóan befolyásoló, a szállítóeszközöket birtokló hajótulajdonosoknak szerepére.

2 Ugyanakkor azonban arra is fény derült, hogy fokozatosan „kimerülőben" van a kérdés klasszikus néprajzi adatgyűjtésének bázisa.

3 Mindezek a körülmények mindinkább megnövelik egyéb, más természetű és adottságú források jelentőségét. Ezért is szegődtünk nyomába az olyan adatoknak, melyek arra engedtek következtetni, hogy a források levéltárban fellelhetők, s a hivatkozott tényéknél feltehetően gazdagabb információkat is tartalmaznak. A hivatkozott hajóhídra vonatkozó forrás OLTVAI Ferencnek a Szegedi Állami Levéltár fondjainak jegyzékét 1966-ban közzétevő regisztere alapján a IV. B. 1017/33—38. és IV. B. 1120/11—14. tételeivel volt beazonosítható, mint Szeged Város Tisza-hídi Biztosának nyilvántartásai 1833—1859 között.

4 A hajóhíd építésének pontos dátumát nem ismerjük. Az utóbbi évtizedek legjelesebb Szeged-kutatója, BÁLINT Sándor is megállapítja, „a szegedi Tiszaparti képéhez már szinte két évszázada hozzátartozik a híd is". Nem tudjuk mikor épült a legelső. Reizner János is csak annyit mond, hogy 1782-ben a 7iajó-híd bérlete 2800 forint volt. Nem tisztázza, hogy mikor készült.

5 A szegedi hajóhíd üzemeltetésére vonatkozó naplók megmaradt kötetei több szempontból is tanulságos időszakot fognak át. Először is a korszakban még dominál a konjunkturális körülmények által életre hívott távolsági folyami kereskedelmi szállítás, főként állati erővel vontatott különböző típusú f aha jóival. Másodszor: ezekben az években jelentek meg a Tiszán — éppen Szeged térségében is — a gőzhajók, a gőzerejű vontatóhajók. Külön izgalmassá teszik a feljegyzéseket, hogy miképpen tükröződnek az 1848—49-es forradalmi események e dokumentumokban. Ez utóbbi kérdésre a válasz nagyon egyszerű; a jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy az 1848-as események hatására május 23-án megszakadnak a bejegyzések, s azok csak 1949. szeptember l-jétől kezdődnek újra. Mielőtt rátérnénk a szegedi hídkinyitási naplók részletes ismertetésére és elemzésére, szükségesnek érezzük rövid leírását adni általában a hajóhidaknak, különösen pedig a szegedi haj óhídnak. Folyómenti nagyobb települések, városok, mint pl. Pozsony, Komárom, Vác, 1 K. KOVÁCS L. 1948., TÁLASI I. 1955., GRÁFIK I. 1976—78. 2 GRÁFIK I. 1978. 49. 3 GRÁFIK I. 1978. 4 OLTVAI F. 1966. 16. 5 BÁLINT S. 1977. 21. 129