Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Hála József: Emberi erővel mozgatott kerekes és csúszó járművek Perőcsényben

Ezeknek a különféle méretű kocsiknak az oldalai készülhetnek pl. lécekből (karfás megoldással), deszkából, furnérlemezből, dróthálóból, fémlemezből (teljesen fémből, vagy rácsszerűen összehegesztett vaslapokból), vascsövekből, lehetnek egyrúdúak, vagy kétrúdúak, de megegyeznek abban, hogy tengelyük vasból készült és gumikerekekkel rendelkeznek. Perőcsényben néhány gazda már a második világháború előtt termesztett málnát (először Mezei Zsigmond a Türe nevű határrészen Nagymarosról behozott ún. marusi málnát), de a bogyós gyümölcsök nagyarányú termesztése csak az 1950-es évek elején indult meg. A kezdeti időszakban málnahordóval (lécekből készített L-alakú szállító eszköz, amelyet két lapos kötéllel láttak el és a hátukon vittek), hátikassal, saraglyávál, kólyával, kerékpárral (a hátsó kerék fölé két darab, a málnahordóhoz hasonló ládatartót erősítettek), ökrös szekérrel (a ládák alá füvet tettek), strá/kocsival stb. szállították a gyümölcsöt az átvevőhelyékre, de már akkor használtak málnás kocsikat is. E kocsikat kezdetben biciklik érékekkel látták el (az első ilyen kocsi Fídel József né Varga Juliannáé volt az 1950-es évek elején), majd később egyre több készült kismotorkerékkel (a ma használatos kocsik többsége ilyen kerekekkel rendelkezik). Az utóbbi évtizedben jelentek meg a gépi erejű szállító járművek, az utánfutóval ellátott kapálógép vagy motorkapa (14. ábra), a gépkocsi (15. ábra) és a traktor (14. ábra). A tragacs és a talicska Az egykerekű tragacsok régen fatengővel és fakerékkel készültek, később a fatengelyt vasra cserélték (ekkor fakerék és vas eketáliga-kerék egyaránt lehetett benne), ma már használják teljesen vasból készült, gumikerekű változatait is (16—18. ábra). E szállító járművek egyes példányai egymáshoz hasonló nagyságúak. A Fídel István tulajdonában lévő tragacs méretei a következők. Hossza: 180 cm, szélessége a fogórésznél: 60 cm, szélessége a támlánál: 44 cm, magassága: 22 cm, a kerék átmérője: 44 cm. A traf/acs-csal trágyát hordtak ki az istállóból (e munka másik eszköze a két ember által vitt saraglya volt), zsákok, tűzifa stb. szállítására használták, elsősorban a portán. A szőlőben ezzel hordták a sorok közé a trágyát (ezt a földek szélére szekérrel, kocsival, télen lovas szánkóval szállították ki). Krumplit stb. is hordtak vele haza a pincékből. Ujabb, vasból készített, gumikerekű változatait málnahordásra is használják (18. ábra). A deszifcaódalas talicskával leginkább földet hordtak, amikor az udvart egyengették, vagy építkeztek (a fődhordás eszközei voltak még: a puttony és a fiikas). A tragacs és a talicska a férfiak teherhordó eszköze, mindkettőt ma is használják. CSÜSZÖ JÁRMÜVEK A gyalogszánkó A gyalogszánkó (19—20. ábra) felépítése hasonló a lovas szánkóéhoz, azzal a különbséggel, hogy az utóbbinak a talpai meg vannak vasalva, a rúdja középen van és deszkaoldallal, vagy karfás oldallal rendelkezik, míg az előbbi va103