Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Gunda Béla: A teherhordóeszközök néprajzához

GUNDA BÊLA A TEHERHORDÓESZKÖZÖK NÉPRAJZÁHOZ Ismeretes, hogy a Kaukázusban és a Balkánon a mezőgazdasági eszközök (pl. bulg. palamarka 'Halmraffer', dikánja 'Dreschschlitten, tribulum') és a szokások (pl. jóslás vízzel telt edénybe helyezett tárgyakból, újesztendei rituális sütemények, a fatörzsek rituális elégetése, az újesztendei első vendég kultusza, a varázslók szellemének harca idegen szellemekkel) feltűnően megegyeznek egymással.

1 Ez az egyezés a legtöbb esetben túlterjed a Balkánon és a Kaukázuson, így a tribulum az egész Mediterránban, a Kaukázusban és Előázsiában ismert s már az Ókorban használatos volt.

2 A grúzoknál, örményeknél használatos kalásztördelő csipesz a spanyol Asturiában is feltűnik.

3 A közelmúltban hívtam fel a figyelmet arra, hogy a kaszakalapálásnál használt üllők egyik formája Portugáliától Európán át a Kaukázusig követhető.

4 Az eurázsiai hegyi övezetben — a Pyreneausoktól a Pamirig — az eszközök, szerszámok hasonlósága az ökológiai viszonyokkal magyarázható. A környezethez való alkalmazkodás az életmódot hasonlóvá teszi, A pásztoroknak a téli és nyári legelők között kell vándorolni. A hegyekben vontatóeszköznek legalkalmasabb a lombos ág; csúszóka, nyári szánkó. A hasonlóságok okának feltárása azonban bonyolult lesz, ha nyelvi egyezések is feltűnnek. Meggyőződésem, hogy a Pamirtól a Pireneusokig a magas hegyvidékeken megrekedtek a preindoeurópai műveltség egyes maradványai is. A kételkedők tanulmányozzák J. HUBSCHMID tanulmányait. A feltűnő egyezéseket néhány teherhordó eszközzel szeretném gyarapítani. Még 1929-ben Afganisztán mezőgazdálkodásáról megjelent az ethnographia részére is gazdag megfigyeléseket nyújtó könyv.

5 Az egyik szerző, N. I. VA VILOV, a kitűnő orosz genetikus, aki a szovjet terror áldozata lett. A könyv szinte hozzáférhetetlen ritkaság. Én azt a példányt használom, amelyet N. I. Vavilov ajándékozott gróf Teleki Pálnak. A szerzők elmondják, hogy Észak-Afganisztán alsóbb régióiban lakó tádzsikoknál a legelterjedtebb a szamárhátra rakott kettős kosarakban való teherszállítás (6. kép). A kosár használata az iszákra emlékeztet. A vesszőből font kettős kosarat átvetik a szamár hátán. A kosarak a szamár két oldalára lelógnak, így szállítják pl. a trágyát. A magas hegyekben vesszőből font, kúpalakban végződő hátikosarat használnak. így cipelik a nők a tűzifát (Kafiristan) (5. kép). A tadzsikok a gabonát, a szénát három deszka közé helyezve viszik a hátukon (1. kép). Ezek a deszkák elég hosszúak. A hátra felvéve magasan a fej fölé nyúlnak (3. kép). Kafiristanban, Punjshirban lakó tadzsikok a deszkák helyett villás ágat használnak, amelyre ráhelyezik a szénát és egy doronggal leszo1 MOSZYNSKI, 1934. 97—107. 2 LUQUET-RIVET, 1933. 613—638. 3 CITAJA, 1960. 318. 4 GUNDA, 1989. 237—252. 5 VAVILOV BUKINICH, 1929. 93