Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Hidvégi Lajos: Sírok a határon. Középkori határjelek Cegléd és vidékén

Ereklyés vá. Az Erkes név az Erk-bôl származik (Vö. Kiss 1978, 131—132, 206. old.) Árpád-kori temetője és temploma a Kenyeres tanya közelében volt, romjai közt P. Szabó László ereklyési gazda egy aranyozott körmeneti keresztet talált, eladta és az árából néhány hold földet vásárolt.

11 A cinterem és a templomrom úgy elenyészett, hogy ma már fölismerhetetlen, így történt, hogy az Árpádkori temető-határjel a Mikebuda-kőrösi határ alá került. A határhoz való közelsége nem hagy kétséget, hogy a középkorban igaz határjel volt. KILSÖHEGYES (Abony, L8). 1368: Kylsewheges (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.). Az 1368. évi ceglédi határjárásban említett negyedik romos kőegyház Külsőhegyesen volt, Cegléd és Rékas határán. E pusztával közeli szomszéd Belsőhegyes is, a határ 'közelében részpuszta volt, mert a határon túli részeket az ottani birtokosok szerették volna megnyerni. „14114эеп a szomszéd ládányi és kocséri jász urak kijárták, hogy Zsigmond király a Ceglédhez tartozó Külsőhegyes és Belsőhegyes pusztákat (rész puszták) nekik ajándékozza... A ceglédiek tiltakoztak. A per sokáig húzódott és bonyolódott. A király ugyan eltiltotta a ládányi és kocséri jászokat e két félpuszta használatától, végül is a nagyhatalmú Garai Miklós és János testvére nyerte meg Zsigmond adományaként.

12 KŐEGYHÁZ (Törtei 011). 1434: Keweghaz (OL Dl 12595; Oppel 1931. 25. oldal) Zsigmond király Besenyőegyház, Töröttegyház, Téglaegyház és Kőegyház birtokokat Nyárasapáthy Sebestyén fiának és unokáinak adományozta. A négy pusztafalu Cegléd birtoktestéhez tartozott 1368 óta, a ceglédiek szántották földjeiket és páskomaikon legeltették marháikat. Az adományozás ellen Cegléd földesasszonyai tiltakoztak. Hosszú per keletkezett, végül is az egész Téglaegyház, a fél Töröttegyház, a fél Kőegyház és Besnyő a Nyárasapáthyak tulajdonába került. Középkori határára került Kőegyház cinterme és templomának romja, a mai Látó-halomra. Keleti része Törteihez került. A Látóhegyen, amelyet Borzhegynek és Búbos-halomnak is neveznek, épült Füle Sándor tanyája, korábban Andó József vitézi telke (eredetileg Litter kisasszonyé). Andó József elmondta, hogy kubikoláskor számos sírt bontottak meg, a sírok ki voltak téglázva a tetemek fejénél. Sok szép téglát hazavittek Törteire, fölhasználták. Beépítették. Ezt a halmot az Aranykalász Termelőszövetkezet alaposan legyalulta. De van még a halomból.

15 A közelmúltban Balanyi Béla nyugalmazott nagykőrösi múzeumigazgató még talált emberi csontokat és téglákat a halom megmaradt részén. MARTONFÖLDEK (Dánszentmiklós, L20). 1:75 000 (1926) tkp.: Szilassy. A középkori birtokos Szilassy családról leányágon Marton Béla kézért szállt uradalom. Udvarháza telkén siló ásáskor egy lovassírt ástak ki. Adatközlőm látta a leletet, megfigyelte, hogy a lónak csak a koponyája és a lábai voltak a „felfegyverzett kall Balanyi Béla nagykőrösi ny< múzeumvezető szóbeli közlése. 12 OPPEL Jenő: Határvillongások. Cegléd. Magyar Városok Monogr. Budapest, 1931. 23. old. 238